- Mikor járt utoljára Moszkvában?

- Előző munkakörömből adódóan viszonylag gyakran megfordultam az orosz fővárosban. Idén eddig hatszor voltam Moszkvában. Legutóbb májusban.

- Hogy került szolnoki diákként a moszkvai Kőolaj- és Gázipari Egyetemre?

- Annak idején a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat vezérigazgatója volt a szomszédunk. Sokszor beszélgettünk, sokat mesélt az olajiparról, s ez gyerekfejjel nagyon megtetszett. Tizennyolc évesen úgy gondoltam, hogy ahol sok olajat termelnek, ott jó olajmérnököket is képeznek. 1981-ben állami ösztöndíjasként kerültem a Szovjetunióba.

- A fejlesztési tárca energetikáért felelős helyettes államtitkára, a karcagi születési Kovács Pál is Moszkvában koptatta a padokat. Tartotta vele kint a kapcsolatot?

- Nem, hiszen három hete beszéltünk először, közvetlenül a kinevezésem után. Ekkor derült ki, hogy ő is Moszkvában végzett, igaz, egy másik egyetemen, ahol az atomfizikusokat és az atomenergetikai mérnököket képzik.

- Pedig már olyan jól összeraktuk a képet, hogy a fideszes Varga Mihály-féle karcagi lobbinak köszönheti az elnöki széket. Ha alaptalan az elmélet, akkor avasson be kinevezésének valódi körülményeibe!

- Nincs mibe beavatni, nincs titok.

- Csak nem azt akarja mondani, hogy a fejlesztési miniszter hívta fel azzal, hogy elnök kellene az energiahivatalba?

- Természetesen nem. Az elmúlt tíz évben a Mol különféle beszerzési tevékenységeit vezettem, az utóbbi négy évben a nemzetközi beszerzés vezetője voltam. Anyagilag megbecsültek, a kollégáim szerettek, szép sikereket értünk el együtt. Amikor azonban egy vezető sok évet tölt el egy területen, és már megvalósította az elképzeléseit, akkor újabb kihívásokat keres, melyek nem állnak távol szakmai ismereteitől. A minisztérium pályázatában kiírt szakmai feltételeknek megfeleltem, így bátran vállaltam a megmérettetést, és megpályáztam az elnöki pozíciót.

- Szakmai berkekben nem cseng ismerősen az ön neve, sőt többen nem tartják szerencsésnek, hogy egy vállalattól került a szabályozóhatóság élére.

- Ha nem energetikai cégtől jöttem volna, akkor most azt kérdezné, mit keres itt egy orvos vagy egy tanár. Az energiaszektorban eltöltött éveim alatt meg kellett ismernem a működésre vonatkozó törvényeket, de nemcsak a hazaiakat, hanem számos külföldi ország jogszabályait is.

- A Molnál meglehetősen szűk területtel foglalkozott, bírálói szerint nincs rálátása az egész energiaágazatra, s híján van az államigazgatási tapasztalatoknak is.

- Tökéletes jelölt nincs. Amennyiben bírálóim megjelölik, melyik egyetem mely szakán képeznek energiahivatali elnököket, ígérem, azt is el fogom végezni. Magam is úgy gondolom, hogy e pozíció betöltése integrált tudást és tapasztalatot igényel. Minden vezetőnek vannak erősségei és gyengeségei. Tisztában vagyok a képességeimmel, s azon dolgozom, hogy a gyengeségeim számát minimalizáljam.

- Kiválasztásánál állítólag fontos szempont volt, hogy szófogadó ember kerüljön az energiahivatal élére. Mennyire szófogadó?

- Ezt még nem mondták rám. Azt viszont igen, hogy kitartok a döntéseim mellett, hogy kedvelem a döntéshelyzeteket, s szeretem a véleményemhez kötni magam. A konfrontáció elől sem szoktam kitérni.

- Pozitívumként említik, hogy föl van vértezve a korrupció ellen.

- A Molnál a korrupcióellenesség első számú követelmény. Az elmúlt években nemzetközi vezetőként megtanultam, hogy mindenkitől egyenlő távolságot kell tartani. Abból baj nem származhat. A Molnál végzett tevékenységem kapcsán sohasem ért ilyen vád sem engem, sem a céget. Reméljük, ez így lesz az energiahivatali munkám során is.

- Úgy tűnik, hogy fordulat állhat be az új kormány energiapolitikai felfogásában. Fellegi Tamás kormánybiztosként most már a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért is felel, hiszen számtalan ügy vár állami szinten megoldásra. Mint volt molos, mit gondol: a magyar államnak valóban meg kellene vennie az olajcég Szurgutnyeftyegaznál lévő 20 százalékos részvénycsomagját?

- Nem feladatom, hogy a kormány tervezett lépéseiről állást foglaljak. Nyilván alaposan meg fogják vizsgálni a csomag esetleges megvásárlásából származó előnyöket, kockázatokat, és a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével hozzák meg a döntést.

- Szófogadó válasz. Vajon ugyanezt feleli az új paksi erőműblokkok létjogosultságát firtató kérdésre is?

- A kormány álláspontja az, hogy az atomerőművet fejleszteni kell. A jelenlegi blokkok már így is meghosszabbított üzemidővel működnek. Kiesésüket pótolni kell. Ha a fejlesztési tervek megvalósulnak, akkor valóban lesz egy időszak, amikor a régi és az új blokkok párhuzamosan fognak üzemelni. Ha a megtermelt áramot az exportpiacokon kell majd értékesíteni, akkor megfontolás kérdése, hogy a beruházás költségeit a magyar lakosságnak milyen mértékben kellene megfizetnie. Viszont ha a hazai fogyasztók is profitálni fognak belőle, akkor természetesnek tartom, hogy hozzájáruljanak a költségekhez. A projekt kivitelezéséről, az esetleges résztvevőiről korai lenne még nyilatkozni.

- Azért azt bevallhatja, hogy az uniós Nabucco gázvezeték helyett az orosz Déli Áramlat lenne kedvesebb a szívének.

- Bár a kormánynak erről nincs hivatalos állásfoglalása, szerintem mindkettőre szükség van. Az energiabiztonságunkat ugyanis mindkét vezeték szolgálni fogja, függetlenül attól, milyen eredetű gáz érkezik majd bennük.

- Mit gondol arról, hogy az energiaár-megállapítás joga a hivataltól a fejlesztési tárcához került? Nem tartja ezt presztízsveszteségnek?

- Nem hiszem, hogy ez a szándék vezérelte volna a kormányt. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy a kabinet az emberekre volt tekintettel, akiknek egyre magasabb energiaárakkal kell szembesülniük, annak ellenére, hogy a válság hatására ezek több országban is csökkentek. Az árelőkészítés joga a hivatalnál maradt, hiszen a szakemberek is leginkább itt állnak rendelkezésre. Olyan árszintet szeretnénk kialakítani, ami elfogadható a lakosságnak, a szolgáltatóknak és a kormányzatnak is. A fogyasztóknak tisztességes árat kell fizetniük, a szolgáltatóknak viszont le kell mondaniuk az extraprofitról. Az árbefagyasztásra vonatkozó moratórium csak addig él, amíg nem sikerül hosszú távú megállapodásra jutni az áram- és a gázszolgáltatókkal.

- Mi ennek a határideje?

- Azt szeretném, ha a tárgyalásokat szeptemberben le lehetne zárni. Nem kerülhető el a 2015-ig tartó, hosszú távú gázszállítási szerződések újratárgyalása sem. Valószínű, hogy az orosz Gazprom is hajlandó lesz kompromisszumokat kötni.

- Ha már az extraprofitot szóba hozta: egyetért Lázár Jánossal, a Fidesz frakcióvezetőjével, aki a bankadóhoz hasonló különadóval sújtaná az energetikai vállalatokat is?

- Az energetikai vállalatok jelenleg is fizetnek extraadót, ami Robin Hood néven vonult be a köztudatba. Ezen a címen tavaly 30 milliárd, idén várhatóan 20 milliárd forint folyik be a költségvetésbe.


HORVÁTH PÉTER

1961-ben született. • 1981-1986: olajmérnöknek tanul a moszkvai Gubkin Egyetemen. • 1989-1991: külgazdasági szakirányú, közgazdasági szakokleveles mérnöki végzettséget szerez a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. • 1986: pályafutása Hajdúszoboszlón indul, ahol fúrómérnök a Kőolajkutató Vállalatnál. • 1991-2000: a Mol-Chem Kft. szolnoki kirendeltségének vezetője. • 2000-2005: a Mol Nyrt. beszerzési vezetője. • 2005-2006: az Ural Group ügyvezető igazgatója. • 2006-2010: a Mol nemzetközi beszerzéseinek kiemelt vezetője. • Egy időben a Fidesz elnöki tisztségét is betölti Szolnokon.