Ennyit kaszáltak: Kiderült a magánnyugdíjpénztárak titka

Pénzvisszatérítés

Gyüre József: - uzlet@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás:: 2012.01.21. - 20:39
Létrehozás:: 2010.10.22. - 12:19

2010.10.22. - 12:19

Miközben a munkavállalók egy része még a kötelező magán- és a szabadon választható önkéntes nyugdíjpénztár között sem tud különbséget tenni, addig a kormány vérre menő harcot folytat a mögöttük meghúzódó pénzügyi körökkel.

hirdetés

Tavaly szeptember 25-én a Magyar Közgazdasági Társaság zalakarosi vándor gyűlésén - amikor Kun János, a Bajnai-kabinet kormány-főtanácsadója a magánnyugdíjpénztárak államosítása vagy legalábbis kötelező jellegük megszüntetése mellett érvelt - még senki sem gondolta volna, hogy egy évvel később az Orbán-kormány a nyugdíj pénztári átutalások ideiglenes felfüggesztését a második akcióterv keretében meg is fogja lépni.

Mint ahogy a miniszterelnök múlt szerdán, a válságadók kihirdetésekor fogalmazott: 2010 novemberétől 2011. december 31-ig befagyasztják a magán-nyugdíjpénztári átutalásokat, s ezzel az állam havi 30 milliárd forintot, azaz összesen 420 milliárdot takarít meg.

A jövő év végéig a kormány kidolgozza annak a törvényi feltételeit is, hogy miként lehet majd visszalépni a magánpénztáriból az állami nyugdíjrendszerbe. (Igaz, ezt korábban már a Bajnai-kabinet is lehetővé tette az 52 évnél idősebbek számára. Az érintett 122 ezer tagból mintegy 70 ezren éltek is a lehetőséggel - több mint 90 milliárd forintot hagyva az állami nyugdíjpénztárnál.) Két héten belül pedig Matolcsy György beterjeszti azt a törvényjavaslatot, amelyből kiderül: az állam miként alakítja át, teszi biztonságosabbá a nyugdíjrendszert, illetve hogyan kívánja kompenzálni a magánnyugdíjpénztári tagokat a 14 havi nyugdíjjárulék kiesése miatt.

A tervezett lépés ugyanis azt jelenti, hogy a tagok bruttó béréből levont 8 százalékos nyugdíjjárulékot az APEH nem a magánpénztárakba utalja, ahol a befizetők nevén nyilvántartott összeget tőzsdei tranzakciókkal igyekeznek fialtatni, hanem abba az állami nyugdíjalapba, ahonnan az aktuális nyugdíjakat fizetik ki.

Matolcsy szerint senkit sem érhet veszteség. Részben, mert a jövő nyugdíjasainak pénze biztonságban van az államnál. Részben, mert a kötelező nyugdíjpénztárak magas költségeik és alacsony hozamaik miatt eddig jócskán elmaradtak a hozzájuk fűződő reményektől és az európai uniós elvárásoktól.

Annak kiderítésére pedig, hogy mekkora "károk" érték a magán-nyugdíjpénztári tagokat a gazdasági és pénzügyi válság elmúlt időszakában, nyugdíjvédelmi megbízottat nevezett ki a kormányfő Selmeczi Gabriella személyében.

Állam: forrásszűkében

A nemzetgazdasági miniszter szerint a 8 százalékos nyugdíjjárulékot azért kell visszaterelni az állami nyugdíjkasszába, mert az aktuális nyugdíjak kifizetése elviselhetetlen terhet jelentene a megörökölt költségvetésnek, és tarthatatlan lenne az idei 3,8 és a jövő évi 3 százalékos államháztartási hiánycél.

Kontra és rekontra: Minden szereplő gondoktól mentes nyugdíjas éveket ígér

A végső lökést valószínűleg az Európai Unió adta. Brüsszel ugyanis nem engedélyezte a kilenc nyugdíjreformban érintett tagországnak, így hazánknak sem, hogy a magánnyugdíjpénztárak vagyonát és a hozzájuk befolyó járulékokat a költségvetési bevételek között számolhassa el. Mivel a magyar állam - az 1997-ben elfogadott nyugdíjtörvénnyel - járulékbevételeinek egy részét "átterelte" az államiból az úgynevezett magánnyugdíjpénztárakba, azóta pedig a költségvetés finanszírozza a hiányzó összeget.

Ez idén megközelíti a 370 milliárd forintot, amit csak hitelfelvételből lehet befoltozni, s ezt államháztartási hiányként kell elszámolni az uniós statisztikák szerint. A magánnyugdíjpénztárak okozta deficit a bruttó hazai termék 1,3-1,4 százalékát teszi ki évente, ezt fejeli meg a GDP 0,6-0,7 százalékára rúgó kamatkiadás, amit a hiány miatt kibocsátott állampapírok hozamaként fizet az állam a befektetőknek. Összességében a magán-nyugdíjpénztári rendszer az éves költségvetési hiányt tehát mintegy 2 százalékkal növeli.

Kun János szerint az államadósságunk is 9 százalékkal lenne alacsonyabb, ha nem lennének magánnyugdíjpénztárak, aminek a valódi haszonélvezői nem mások, mint az őket működtető biztosítótársaságok, nagyobb bankok és alapkezelők. Arról azonban nincsenek nyilvános és valóban megbízható statisztikai adatok, hogy egy-egy pénzügyi csoport mennyit keres az általa üzemeltetett nyugdíjpénztáron. Csak sejteni lehet, hogy legalább háromszor megtérülhetett már a magánpénztárakba fektetett tőkéjük a pénztárak 12 éves működése alatt.

A magánkasszák működési költségét a legszerényebb becslések is legalább évi 37 milliárd forintra teszik, ez bevételüknek több mint 10 százalékára rúg. A pénztárak vagyona idén várhatóan 2900 milliárd forint közelében alakulhat, miközben a társadalombiztosítás kasszájában miattuk keletkező hiány finanszírozása a költségvetésnek legalább 3700 milliárd forintjába kerül. "A rendszer eddigi működésének tehát 800 milliárd forint a nemzetgazdasági vesztesége. A pénztárak megszűnésével az állam a pénztárak miatti adósságát szüntetné meg" - állítja a közgazdász.

Pénztárak: a lét a tét

Orbán Viktor bejelentésével mindenesetre padlóra küldte a nyugdíjpénztárakat, ők azonban a Stabilitás Pénztárszövetség égisze alatt gyors ellentámadásba lendültek. A 19 magánnyugdíjpénztárat összefogó érdekvédelmi szervezet szerint a kormány a tervezett lépéssel átlagosan havi 10 ezer forint egyéni számlán elhelyezett nyugdíjcélú megtakarítást von el a több mint 3 millió aktívan dolgozó magyar munkavállalótól.

Valójában nem tudni, mennyi az annyi

Ezzel pedig az adót és járulékot fizető, 20 és 50 év közötti állampolgárok jövőjét és időskori biztonságát teszi kockára rövid távú fiskális érdekek miatt, ami kérdés, hogy kiállja-e az alkotmányosság próbáját. Ezért aláírásgyűjtés és népszavazás kezdeményezését helyezték kilátásba, és azt is indítványozták, hogy az Európai Tanács vizsgálja meg: összhangban van-e az uniós irányelvekkel a kormányzat intézkedése.

Előhúztak egy tanulmányt is a Tárki Társadalomkutatási Intézettől, amely azt volt hivatva bizonyítani, hogy az állami nyugdíjrendszer sem olyan hatékony és biztonságos, mint ahogy a kabinet állítja. Az állami nyugdíjrendszer még nagyobb veszteségeket könyvelt el bizonyos időszakokban, mint amilyet a magánnyugdíjpénztárak szenvedtek el a 2008-as válságban, amikor 10-30 százalékot buktak a befektetéseiken. 1995-96-ban például a nyugdíjrendszeri kiigazítás közel 40 százalékos negatív hozamot jelentett a járulékfizetőknek.

De ilyen volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a biztosítottak nyugdíjvagyonának több mint felét eltüntette, s ilyen volt a Bajnai-csomag is, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a nyugdíjkorhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét. Ugyanakkor nem tesznek említést azokról a pluszokról, melyek olyan politikai döntéseknek köszönhetőek, mint a nyugdíjak 2001-2002-es "extra" 3-3 százalékos emelése, vagy a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetése.

A magánnyugdíjpénztáraknak egyetlen kiszámítható bevételi forrásuk van: a 8 százalékos nyugdíjjárulék, illetve az abból levont 4,5 százalékos működési rész. S mivel idén az első hat hónapban összességében 643 millió forintra rúgott a működési veszteségük, így ha nem kapnak pénzt, többen csődbe is mehetnek. Leginkább azok, amelyek - a válságtól függetlenül - eddig se muzsikáltak fényesen, s ezért a túléléshez nem rendelkeznek megfelelő tartalékkal.

Tagok: tartós a homály

A munkavállalók egy része persze még a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztár között sem tud különbséget tenni. Így nem csoda, hogy az általunk megkérdezett könyvelők rémtörténetek sorozatát mesélték el.

Volt olyan dolgozó, aki azt se tudta, hogy pénztártag lett, amikor munkaszerződést kötött munkaadójával. Az ugyanis beléptette az általa preferált nyugdíjkasszába, erről azonban nem tájékoztatta a munkavállalóját. Máskor a dolgozó felejtette el közölni a cég bérszámfejtőivel, hogy menetközben nyugdíjpénztárat váltott, s így tagdíját hosszú időn keresztül még a régi pénztárának címezte a munkahelye. De befizető legyen a talpán, aki számon tudja tartani a nyugdíjpénztárak összeolvadásait, amelyekről jobb esetben is csak a sajtóból értesülhetnek a tagok.

Az intézkedésekből aligha éreznek meg bármit is a pénztártagok, akik még arról sem rendelkezhetnek, mennyit fizetnek be, vagy befizetnek-e egyáltalán a pénztárba. A nyugdíjalap 8 százalékát a munkáltató ugyanis automatikusan levonja. Az összegyűjtött pénzt pedig csak a nyugdíjra való jogosultság elérésekor vehetik fel vagy válthatják járadékra.

A munkavállalók így csak egy dolgot tehetnek. Ha a kormány mindenki előtt megnyitja az állami rendszerbe való visszatérés lehetőségét, akkor eldöntik, hogy a gondoskodó államban vagy az öngondoskodásra épülő nyugdíjpénztárakban látják időskoruk anyagi jólétének zálogát.

ÉRVEK A PÉNZTÁRAK ELLEN

• Hosszú távon a magánnyugdíjpénztárak alacsony hozama jelenti a legnagyobb kockázatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint.

• Egyelőre feltáratlan, hogy a pénztárak működésében hol és hogyan lehetne növelni a hatékonyságot, csökkenteni a kiadásokat.

• Alapvető hiányosságuk, hogy nincs kidolgozva az a szabályrendszer, ami alapján 2013-ban már nyugdíjakat kellene folyósítaniuk.

• Az egyéni számlákon késve írják jóvá a tagok díjbefizetéseit.

• A pénztárat váltók száma egyre nő, de ebből nem a legjobb teljesítményű magánnyugdíjpénz tá rak profitálnak, hanem azok, amelyek mögött biztosító húzódik meg a háttérben. A biztosítási ügynökök ugyanis rábeszélik az embereket a pénztárváltásra, s inkább az ügynökök jutaléka nő, mintsem az öngondoskodók vagyona.

• A magánnyugdíjpénztárak egyre többet költenek új tagok beszervezésére és marketingre. A PSZÁF szerint ezek a költségek az utóbbi időben "robbanásszerűen megnövekedtek".

Megosztom:

cikk értékelése
jelenlegi érték
szavazatok száma:: 56

Kapcsolódó cimkék

Kapcsolódó hozzászólások

Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!

#184

ivanivan

2010.10.24. - 18:46

Előzmény:
#183 olvaso6

Mielőtt még több baromságot írnál:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Mag%C3%A1nnyugd%C3%ADjp%C3%A9nzt%C3%A1r

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700082.TV
(Nézz utána benne a 4,5 százlék mire is használható. A 95,5 és 4,5 bontás nem azt jelenti, hogy a befizetésed 95,5%-át írják jóvá... A teljes befizetésed jóvá lesz írva és ahhoz képest számolják a hozamot is.)

További mankó:
http://apps.pszaf.hu/penztarfolyam/DailyList.aspx/

Járóketet:
http://www.pszaf.hu/data/cms2186727/Kockazati_jelentes_2010_junius.pdf (végén)

Hogy ne kelljen keresni:
http://www.pszaf.hu/bal_menu/jelentesek_statisztikak/tovabbi_jelentesek

A legtöbb papírdarabka az magyar államkötvény!

Ezek szerint a forradalmi gőzhenger ennyit ér!

Üdv,
ivan
#183

olvaso6

2010.10.23. - 19:15

Előzmény:
#180 Rettenetes

"Felhozzák a magas költségeket, ez az ÁSZ szerint 1,5-2,5 %, míg az állami pénztáraké 2 % alatt van.."

Hozd már be, hol írja ezt az ÁSZ?

Ugyanis a következő honlapon, ha rákattintasz az egyes pénztárakra, ott az látszik, hogy a tagok számlájára 95.5% megy, a többi működési költség. (4,5%)

http://www.privatbankar.hu/html/bef/6022.php?cegkod=135

"A nyugdíjrendszer olyan, hogy az első magánnyugdíjas ellátottól kezdve (azt hiszem 2013-tól) az állam fedezi a bevételeiből (magas adók, magas járulékok, stb) a megállapított nyugdíj 75% -át, a maradék 25 %-ot a magánnyugdíj számlán szereplő összegből kell fedezni. Az állam erre a 25 %-ra természetesen garanciát vállal, (de mondjuk ő találta ki az egészet)"

Melyik állam találta ki??????? A Horn Gyuszu állama! Ugye most már a kötelezően befizetett magánpénztári pénzeket ki kell(ett) fizetni az adókból, (hiszen ez a pénz hiányzik a TB kasszából), majd ha a magánpénztár azt mondja a tömeges fizetési kötelezettségek előtt, hogy bocsi, de nem fizetek, akkor ott az állam, a garanciás, majd másodszor is kifizetheti a zömmel külföldi tulajdonú bankok és biztosítók által működtetett pénztárak helyett a nyugdíjakat. Erre mondják, hogy ügyes!

Ne felejtsd el, hogy ezek virtuális pénzek, amikről papírdarabkát kapsz, és ha eltűnik a bank a balfenéken, akkor viheted a papírodat a legkisebb helyiségbe. Nem egyszer játszották el ezt a játékot a bankok, és ha jól emlékszem, nem is oly régen szórakoztak jót az államok kárára.
#182

Memória

2010.10.23. - 18:14

Előzmény:
#174 Omega2010

Gyurcsány népszavazást szeretne...
Nézzük csak:
-Eu parlamenti választás 2004
-Eu parlamenti választás 2009
-Önkormányzati választás 2006
-Önkormányzati választás 2010
-Vizitdíj népszavazás
-Idei parlamenti választás

Úgy megszokta a vereséget...
Nem volt elég ennyi?
A kis mazochista...
#181

karelgoot

2010.10.23. - 18:14

Előzmény:
#179 julianus

Komolytalan vagy.
#180

Rettenetes

2010.10.23. - 15:24

Tisztelt felebarátaim, kivéve Csendőrt, aki teljesen barátságtalan (Rejtőtől szabadon....)!

Néhányan alapvető dolgokkal nincsenek tisztában, csak hintik az észt...jobbról, balról...

A nyugdíjrendszer olyan, hogy az első magánnyugdíjas ellátottól kezdve (azt hiszem 2013-tól) az állam fedezi a bevételeiből (magas adók, magas járulékok, stb) a megállapított nyugdíj 75% -át, a maradék 25 %-ot a magánnyugdíj számlán szereplő összegből kell fedezni. Az állam erre a 25 %-ra természetesen garanciát vállal, (de mondjuk ő találta ki az egészet). Mondhatja azt is, hogy a most lenyúlt pénz, ha majd hiányzik, kifizeti a a garanciavállalás miatt...Ettől még ez a pénz lenyúlás, és nem kölcsön, miután Basi kijelentette, hogy ezt a pénzt a magánnyugdíj-pénztárak sohasem fogják visszakapni....

A magánnyugdíj pénztárakról készült ÁSZ statisztika is azt mutatja, hogy az eltelt tíz év alatt - igaz, csak legfeljebb egy százalékkal, a hozam nagyobb, mint az infláció, és ebbe beletartozik a válság ideje is...Mondjon valaki ilyen hozamú nem államilag garantált értékpapírt, kötvényt a válság alatt (van olyan, ami 70 %-ot esett, nekem Danubiusom volt, hála az égnek építkezés miatt 2006-ban kivettem, ez speciál 50 %-ot bukott...)...

Felhozzák a magas költségeket, ez az ÁSZ szerint 1,5-2,5 %, míg az állami pénztáraké 2 % alatt van...Igen, de az államihoz nem számítják hozzá az üggyel foglalkozó állami tisztviselők (vezetők, alkalmazottak, stb.) munkabérét és járulékait! Ha ezt a vagyonarányos kezelési költséghez hozzászámolnák, az állami kezelési költsége nagyjából duplája lenne a magánénak...

Aztán, ami a legmocskosabb az egészben, az az eljárás kivitelezése (ugyebár 2/3-al mindent lehet)... Kitalálják, hogy lenyúlják három millió ember befizetését, majd miután ez a magánnyugdíj-pénztáraknak nem tetszik, rájuk szabadítják Szenátor Kiflitmajszoló Selmeci Barbybabát, hogy vizsgálódjon, eleve azon prekoncepció mellett, hogy "hova tűnik a befizetők pénze?"...Ügyes, ha ez fordítva történik akkor is einstand, de legalább elegánsabb...De végül is a 2/3 mindenre elég....

Valamikor, még az átkos vége felé a Közgáz Duna parti oldalára rendszeresen ki volt írva méteres betűkkel "Birka nép!". Az akkori rendszer rendszeresen letörölte, az alkotók újra írták...
Emberek, sajnos lehet újra írni...

Üdvözlettel Rett....
#179

julianus

2010.10.23. - 15:18

Előzmény:
#178 karelgoot

Mellébeszélés. Nem a kérdésekre válaszolsz. A hozzászólásod alapján egyértelmű, hogy a rendszer működését csak az általad kedvelt médiából ismered. A többség előzőleg nem fizetett, az első munkát vállalóknak - akik korábban nem fizettek - kötelező volt a magán nyugdíjpénztárba való belépés.
Azt írod "Egy-egy beírás olvasása közben az az érzésem, hogy olyanok írnak véleményt akik nem, vagy minimális mértékben fizetnek a Mp-akba."
Nekem meg az a véleményem, hogy sok olyan beíró van itt, aki valamilyen formában érdekelt a jelenlegi formában való fennmaradásban, de nem tagként, hanem tulajdonosként, alkalmazottként (ügynökként) tevékenykedik.

Jobb lenne, ha a szövegelés helyett a felvetett kérdésekre válaszolnál, a filozófiai demagógia helyett.
#178

karelgoot

2010.10.23. - 14:50

Előzmény:
#177 julianus

"Felvetődik a magán nyugdíjpénztárnál lévő tag 75 %-kos nyugdíjának mi a forrása? Talán a 1,5 %? Amennyiben így van, akkor honnan van a többi? Ki fizeti ezt be?"

Talán az, hogy korábban, mielőtt belépett volna a Mp-ba az állami kasszába fizetett!
Nem keveset, sokat!
Majd szólj, ha az állami kassza értesít az általad befizetett összeg mennyiségéről és arról miként alakult az összeg sorsa.
A Mp-ak működését az állam törvényekben szabályozza és az állam a PSZÁF-en keresztül ellenőrzi a működés törvényszerüségét.

Bizonyára nehéz azt felfogni, hogy a magánnyugdíjpénztárak működését, a befizetett összeg történetét maga az egyén is tudja ellenőrizni.

Egy-egy beírás olvasása közben az az érzésem, hogy olyanok írnak véleményt akik nem, vagy minimális mértékben fizetnek a Mp-akba.

Egy dolog biztos: Azért is maradok a magánnyugdíjpénztáramnál, mert az összegyűlt pénzem időelőtti halálom esetén nem az állam nyeli le, hanem, kedvezményezettem-örökösöm- markát üti.
Aki úgy gondolja, hogy az eddig befizetett pénze nincs biztonságban a Mp-nál lépjen nyugodtan vissza a tisztán államirendszerbe, de azért előtte magyarázza el kedvezményzettjének, hogy miért lett nála kegyvesztett.

Jó lenne végre felfogni, hogy a nyugdíjkasszáknál lévő pénz az nem az államé - ahogy hírdetik a fizetett szócsövek -, hanem azoké, akik befizették!
#177

julianus

2010.10.23. - 13:59

Előzmény:
#175 karelgoot

„Nagyon jó duma!” Lenne!

Lenne, ha a mögöttes tények is fel lennének sorakoztatva. A tények pedig a következők. Aki az állami nyugdíjpénztárnál van és oda folyik be a 9,5 %, a jelenlegi szabályok alapján a nyugdíjának a 100 %-kát kapja. Aki a magánnyugdíj pénztárnál van, annak a befolyt 9,5 %-ból az állam átutal a magánnyugdíj pénztárnak 8 %-kot, s a majdani nyugdíjazásakor a nyugdíj 75 %-kát kapja az állami pénztártól és 25 %-kát a magán nyugdíjpénztártól.

Minden pénzintézetnek kötelező biztonsági tartalékot képezni, melyet – beleértve a mértéket is - törvény határoz meg. Ez minden EU tagországban így va.

Felvetődik a magán nyugdíjpénztárnál lévő tag 75 %-kos nyugdíjának mi a forrása? Talán a 1,5 %? Amennyiben így van, akkor honnan van a többi? Ki fizeti ezt be?

A garancialapba miért a befizetett 8 %-ból és hozamából kell a tagdíjat befizetni? Miért a tag fizeti annak garanciadíját, ha netán a pénztár nem tud fizetni? Milyen saját tőkével, anyagi befektetéssel vesz részt a magán nyugdíjpénztár az ügyletben? Hol a magán nyugdíjpénztár kockázata és felelőssége?
#176

karelgoot

2010.10.23. - 13:18

Előzmény:
#169 Memória

Nagyon jó duma!

Kérdezd már meg az államipénztárad, hogy mennyi a nyugdíjtartalékod!
Majd kérdezd meg a magánpénztárad is.
#175

karelgoot

2010.10.23. - 13:16

Előzmény:
#170 olvaso6

"A 4,5-5% bizony nem kevés működési költség."

Tudni kellene, ogy miből tevődik össze a 4,5-5%-s költség.
A költség tulnyomó hányada a kötelező tartalék képzés amit az állam törvényileg kényszerít a pénztárakra.
Ha nem lenne, akkor a költségek valójában 1-1,5%-ot tennének ki.
Egyébként jó lenne tudni, hogy az állami pénztárnak mekkora a működési költsége és akkor lehetne összehasonlítást végezni. Sztem, soha nem tudjuk meg.
#174

Omega2010

2010.10.23. - 12:54

Előzmény:
#171 peep

A baj csak az, hogy legalább 5 milliárd a költségvetésnek, hogy az MSZP hozzájusson az újabb pofonáradathoz."

Így van, 5 milliárdba került a s.zaros 300 forintos vizitdíj eltörlése is, ami ráadásul káros is volt a mai napig.
Most még az Alkotmány módosításról sem akarnak népszavazást.
Nem baj, mivel ezek a döntések mind kétélű fegyver, így 2014-ben visszafog ütni.
#173

1istvan

2010.10.23. - 11:24

Előzmény:
#172 ihavrilla

szerintem ilyen sokan nem szóltak hozzá hetek óta.
a kioktatásokon sem.
#172

ihavrilla

2010.10.23. - 11:12

Előzmény:
#167 Tobruki

Látod milyen sikered lett? Inkább menj a Balatonba fürödni.
#171

peep

2010.10.23. - 10:37

Előzmény:
#161 Tobruki

"Döntsön a népszavazás!" - kiáltja Tobruki.
Jó, döntsön - bár nem egészen világos számomra, hogy miről is, de ha nekik öt pofáraesés nem volt elég szavazásügyileg, jöhet a hatodik is.
A baj csak az, hogy legalább 5 milliárd a költségvetésnek, hogy az MSZP hozzájusson az újabb pofonáradathoz.

Mellesleg, Tobrukival ellentétben, a Nagy Szélhámos sem gondolhatja komolyan, hogy népszavazást tudna kezdeményezni. Több okból is:
- miről?
- nem lesz elég aláíró a kezdemémyezéshez;
- nagyon jól tudja, hogy elbukná.
Viszont egy ideig lehet idétlenkedni - na, erre jó ez az ötlet.
#170

olvaso6

2010.10.23. - 10:26

Előzmény:
#167 Tobruki

Tudod elqró segítő, nem kellett volna tönkre vágni az országot a balliberális "szakértőiteknek"!

Egyébként jövő héten az egyik bezárt vasútvonalon fogok utazni! Vajon miért hazudozol még most is? Majd ha sikerül visszahúzni az országot a csőd széléről, MINDEGYIK balosok által bezárt vasútvonal megnyílik. Még ott is, ahol a tolvaj szarkák ellopták az összes mozdítható fémet. A ballibes erkölcs nagyobb dicsőségére! (Most csak (?) 10 vonalon indult újra a közlekedés)

A kisposták közül is, ahol kérik megnyílik újra a hivatal. Eddig, ha jól tudom, négy helyen nyílt meg újra.

Kórházi ágy pedig lesz nektek elegendő, ha belebuggyantok a hazugságaitokba! Ne aggódj!

A magánpénztárakat pedig ne féltsd! Lopnak azok eleget, ha kötelezővé teszik a "jónépnek" a belépést. A 4,5-5% bizony nem kevés működési költség.

Lám abban a pillanatban, ahogy a vállalkozókat kötelezték a vállalkozói számla vezetésére, azonnal háromszorosára növelték a számlavezetési díjat. 500-ról 1500-ra. Ma pedig ez az össezg már 2500 Ft. Plusz minden műveletért plusz pénzeket szednek. A le nem kötött betét kamata pedig 0,1%!!!! Éljen a piac!

Egyébként szórakozz a ballibjeid "dicső" tetteivel, akkor nem marad időd a ferde nézeteid és véleményed terjesztésére.
#169

Memória

2010.10.23. - 09:24

Előzmény:
#0 winko12

Bocs, de nézz utána.
MSZP kormány "dobta fel" a pénzvilág, a tőzsde "rulett asztalára" a nyugdíjjárulékunkat.
Jó üzletet láttak benne, nekik az is lett. Most vonítanak, mert féltik a koncot...
#168

ihavrilla

2010.10.23. - 08:06

Előzmény:
#167 Tobruki

Mi van sakál? Vonyítasz?
#167

Tobruki

2010.10.23. - 05:13

Kiderült a magánnyugdíjpénztárak titka - írja a H.V. a cikk címében.
Na ez jellegzetes hazugság a Fidesz agit.prop.-tól, ugyanis a pénztárak működési költsége teljesen nyilvános adat, sőt törvény is szabályozza.
A másik: "ilyen volt a Bajnai-csomag is, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást". Miért, most talán visszaadják? Persze, úgy ahogyan a megszüntetett vasútvonalakat, kispostákat és kórházi ágyakat visszaállítják.
#166

mucki

2010.10.23. - 00:15

Előzmény:
#165 Memória

"A 9,5 %-ot levonják, sehogy nem kapja meg a munkavállaló.
Átutalnak 8 %-ot a magánnyugdíjpénztárba, majd ugyanennyit pótol az állam a jelenlegi nyugdíjasoknak. Miből? Az adóból, amit tőlünk vonnak le.
Így végül is KÉTSZER fizetjük a nyugdíjjárulékot."

Igy igaz. Hogy ezt miért nem fogják fel egyesek?

Más:
Mi fog történni akkor, ha a MAGáN nyugdíjpénztár csödöt jelent?????!!!!!!!!!!!!!!!!
Miért nem beszél erröl senki sem???????!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Aki azt gondolja, hogy ez lehetetlen, annak elmondom, hogy én sem hittem volna akár csak 3 évvel ezelött sem, hogy a Lehman Brothers be fog dölni...........!!!!!!!!!!!!!!!!

Ebresztööö!!!!!!!!!!!!!!
#165

Memória

2010.10.22. - 23:38

Népszavazás....
Érdekes, nem emlékszem hogy annak idején ki kérdezett meg, akár népszavazással, hogy át akarok-e lépni a magánnyugdíjpénztárba.
Simán kötelezővé tette az akkori kormány.
Ilyen alapon a jelenlegi meg is szüntethetné.

Miért is kéne ragaszkodni hozzá?
A 9,5 %-ot levonják, sehogy nem kapja meg a munkavállaló.
Átutalnak 8 %-ot a magánnyugdíjpénztárba, majd ugyanennyit pótol az állam a jelenlegi nyugdíjasoknak. Miből? Az adóból, amit tőlünk vonnak le.
Így végül is KÉTSZER fizetjük a nyugdíjjárulékot.

Jó üzlet, nem?
Az. A sok nyugdíjpénztári vezetőnek, apparátusnak, a rengeteg ügynöknek akik évente csábítják újabb pénztárba az embereket.
No meg a pénzvilágnak, a bankoknak, biztosítóknak, akik "mozgatják" a 2.900 milliárd forintot.

Sosem felejtem el, hogy annak idején, az indulásnál egy ismerősöm, ügynöki "fejtágító" után közölte: -Ez lesz az évszázad üzlete, ezermilliárdok fognak röpködni és ennek a rájuk eső néhány százaléka is tízmilliárdokat tesz ki majd évente.
Sajnos igaza lett.