Orbánék új ötlete: a nettó fizetés 10 százaléka járna pluszban mindenkinek

Szobatitkok

Facsinay Kinga: - uzlet@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás:: 2010.08.10. - 04:06
Létrehozás:: 2010.07.28. - 15:30

2010.07.28. - 15:30

Mit szólna, ha munkabérén felül munkáltatója éves nettó fizetése tíz százalékát átutalná egy különleges kártyaszámlára? Cserébe egészségmegőrzésre kellene költenie a pénzt. Ezt kínálná a Széchenyi rekreációs kártya. A szállodásoknak több ötletük is van a turizmus fellendítésére.

hirdetés

Újra itt az igazi nyár, kánikulával és strandidővel. Tömött sorok araszolnak az autópályákon, bringások tekernek a Balaton körül. A "magyar tenger" megint népszerű: egy-egy, fesztivállal is dúsított hétvégén nyugodtan ki lehet rakni a telt ház táblát a vendéglátóhelyeken. Mégis lépten-nyomon eladó panziókba és hotelekbe botlanak a turisták.

Az elmúlt hónapokban újabb csődhullám söpört végig a turisztikai piacon, és számos, korábban sikeres családi vállalkozás, patinás szálloda dobta be a törülközőt. A talpon maradó tulajdonosok és üzemeltetők sem számolhatnak be szerencsés évkezdetről: a vulkáni hamu miatti repülési tilalom és a májusi-júniusi pocsék időjárás alaposan megtizedelte a vendégek számát. Becslések szerint 20-25 százalékos átlagos forgalomkiesést okozott a rossz idő.

Medence vagy Balaton?

A pihenésen is spórolnak az emberek - magyarázza a helyzetet Lukács Ferenc, a hévízi NaturMed Hotel Carbona vezérigazgatója. A magyar háztartásoknak alig egyharmada - mindössze 35 százaléka - tervez idén valamilyen üdülést. Ebben csak az a vigasztaló, hogy az utazást tervezők közel 73 százaléka idehaza kíván lazítani.

A családok több mint fele azonban egy éven belül egyáltalán nem megy sehová sem. S hogy helyette mit csinálnak? A kiskertet, a balkont csinosítgatják. Erre következtetnek szakemberek abból, hogy a korábbi évekhez képest számottevően nőtt az igény a kerti szerszámok, kiegészítők, virágok, medencék iránt. De azoknak is megváltoztak a szokásaik, akik útra kelnek: a családok általában szétszabdalják a nyári főnyaralást, s a rövid ideig tartó, de többszöri kikapcsolódást választják.

A válság miatt elmaradó vendégek mellett a forintgyengülés következtében megugró törlesztőrészlet is sújtja azokat a cégeket, amelyek nagyobb devizahitelt vettek fel szállodavásárlásra, -felújításra vagy -bővítésre. A hazai szállodaipari befektetésekre jellemző, hogy nagyobbrészt kölcsönből valósultak (volna) meg. Becslések szerint a hitelállomány meghaladja az 500 milliárd forintot, ami a jelenlegi körülmények mellett alig finanszírozható.

Új kölcsönt pedig nem adnak a bankok, mert túl kockázatosnak ítélik meg a szektor helyzetét. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az elmúlt években megvalósult fejlesztések nem minden esetben voltak átgondoltak: különösen igaz ez egyes budapesti hotelek és vidéki wellness-szállodák nagyarányú fejlesztésére. Egyes beruházók nem mérték fel alaposan, hogy az adott helyen mire érdemes építeni, mások esetében pedig gyanítható volt, hogy ingatlanspekuláció állt a háttérben. A krízis, illetve a kereslet visszaesése miatt több nagy hotelberuházást leállítottak vagy elhalasztottak.

Akcióban a szállodások

A júliusban beköszöntő jó idő és a tartósan gyenge forint - ami több külföldi vendéget vonz ide - valamelyest enyhít a turizmusra nehezedő nyomáson, de a Magyar Szállodaszövetség nem bízná pusztán a szeszélyes időjárásra és nemzetközi pénzpiacokra az ágazat sorsát. A válságból való kilábalásra akciótervet vázolt fel a napokban a szervezet. "Az új kormány programjából indultunk ki: eszerint a mezőgazdaság, az építőipar és a turizmus képes tömegével felszívni a ma nem foglalkoztatott munkaerőt. Ezt erősítette meg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is, amikor 300 ezer új munkahelyről beszélt a turizmus területén" - mondja lapunknak Erdei János, a szövetség elnöke.

Ha ez megvalósulna, lényegében megduplázódna a szektorban dolgozók (jelenleg 320 ezer fő) száma. Ugyancsak a kormányprogram sürgeti, hogy adottságainkból kovácsoljunk előnyöket, és Magyarország legyen az Európai Unió gyógyturizmus-központja. "Világhatalom lehetnénk: termál- és gyógyvízkincsünk alapján hazánk az előkelő ötödik helyet foglalja el a világ országai között, s Hévízen található a világ második legnagyobb meleg vizű tava" - ért egyet Lukács Ferenc. A külföldi vendégek tíz százaléka kifejezetten a gyógyfürdők miatt keresi fel Magyarországot.

A turizmus fellendítéséhez adókönnyítéseket kérnek az ágazat szereplői. Az uniós tagállamok zöme általában tíz százalék körüli áfát alkalmaz a szállodai szállásoknál. Magyarországon ez 18 százalékra rúg, a vendéglátás 25 százalékos áfája pedig az egyik legmagasabb az unióban. Hogy mit lehet elérni az adócsökkentéssel, egy német példán szemlélteti Erdei: Berlin tavaly decemberben 19 százalékról 7 százalékra vitte le a forgalmi adót, és az intézkedés már az első félévben 700 millió euró értékű új beruházást hozott és hatezer új munkahelyet teremtett.

A vendégek is jól jártak, mert a német szállodák 6,5 százalékkal olcsóbban kínálják szolgáltatásaikat. S mi lenne nálunk, ha a szobakiadásnál tíz, a vendéglátásnál 15-18 százalékra csökkenne az áfa? Szakmai számítások szerint a forgalom bővülése miatt a turizmusból származó költségvetési bevételek nem változnának, sőt, további adócsökkentés esetén még növekednének is.

Nem feltétlenül jut többletforrásokhoz a büdzsé az üdülési csekk 25 százalékos adója révén, amely ez év elejétől terheli ezt a cafeteriaelemet - figyelmeztet a szövetség. Ugyanakkor az adó érzékelhetően visszaveti a belföldi keresletet: az idei év első négy hónapjában 15 százalékkal kevesebb fogyott a csekkből, és ez elsősorban a fürdőket - ahol 20 százalékos visszaesést okozott -, valamint a kis- és közepes méretű vidéki szállodákat hozza nehéz helyzetbe. Arról nem is beszélve, hogy így az ország lakosságának dolgozó harmada kevesebb esélyt kap a pihenésre. Épp ezért az üdülési csekk adómentességét kérik a szállodások.

Bankkártya egészségmegőrzésre

Nagy reményt fűz a szakma a Széchenyi rekreációs kártya mihamarabbi bevezetéséhez. Kifejezetten a belföldi turizmus fejlesztését szolgálná az új cafeteriaelem, amely a Széchenyi Gazdaságfejlesztő Társaság javaslatán alapul. A munkáltató önkéntes alapon a dolgozó éves nettó bérének tíz százalékát (ennek meg lehet szabni a felső határát) fizetné be egy állami bankba, s a kedvezményezett egy névre szóló bankkártyán kapná meg az összeget.

A dolgozó üdülése során e kártyával kifejezetten egészségmegőrző szolgáltatásokat vehetne igénybe a fürdőkben és szállodákban. Az elfogadóhelyeket ösztönözheti, hogy - bankkártyás fizetésről lévén szó - rövidebb lenne az elszámolás ideje, és a jutalék felső határát minimális összegben szabnák meg. A munkaadót az motiválhatja, hogy társasági adójából levonhatná az üdülési támogatás összegének 50 százalékát. Az állam sem rövidülne meg, hiszen a munkavállaló nagyobb költekezése révén több áfa csorog a kasszába, és a vállalkozói befizetések is nőnének. Külön figyelemre méltó a kártyás megoldásban az a gondolat, hogy egészségmegőrzésre, a betegség megelőzésére kellene fordítani a pénzt. Másutt már felismerték ennek jelentőségét - mondja Lukács.

Szállodája az orosz Gazprommal áll szerződéses kapcsolatban, a cég hozzájuk küldi dolgozóit egy kis feltöltődésre. Az energiaóriásnál megfigyelték: kevesebb táppénzes napot vesznek ki azok, akik az utóbbi egy évben megfordultak Hévízen. Sokat lendítene a gyógyfürdők helyzetén, ha rendeződne az országos egészségpénztári finanszírozás ügye - hívja fel a figyelmet a szövetség. Az OEP a tavalyi ötmilliárd forint helyett idén csak alig négymilliárdot szán a gyógyfürdőellátások támogatására.

Nem véletlen, hogy 2011 (s talán a következő esztendő is) az egészségturizmus éve lesz Magyarországon. Vannak már szép fürdőink, négy-öt csillagos szállodáink, de sokszor hiányzik még a profizmus, a szervezettség. A szakma szerint többet és hatékonyabban kell költeni reklámra a külföldi piacokon, ezért javasolja a nemzeti turisztikai marketingkeret emelését. A Magyar Turizmus Zrt. tavaly már csak hárommilliárd forintot fordíthatott ilyen célra, vagyis annyi pénze van Magyarország reklámozására, mint Ausztriában Burgenland tartománynak.

Kérné a szövetség az idegenforgalmi adó állami kiegészítésének visszaállítását is a korábbi mértékre, hogy az önkormányzatoknak több pénzük legyen a turizmussal kapcsolatos események szervezésére, marketingre. (Az elmúlt év végéig az idegenforgalmi adóból származó bevételt forintonként két forinttal egészítette ki az állam, de idén ez 1,33 forintra csökkent.)

Tanácsolják továbbá egy uniós, állami, önkormányzati és vállalkozói forrásból létrehozandó kongresszusi központ építését Budapesten, emellett fontosnak tartják egy korszerű kongresszusi iroda létrehozását. Ha Magyarország a legfizetőképesebb réteget is szeretné vendégül látni, el kellene végre dönteni, hány kiemelt regionális repülőtérre van szükség, és ezeket fejleszteni kellene - sorolja a teendőket Erdei.

Széles körű szakmai konzultáció alapján elkezdődött a turizmusfejlesztés új irányainak kidolgozása - tudtuk meg a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Horváth Endre helyettes államtitkár szerint az már most elmondható, hogy a fejlesztések súlypontját nem a fizikai infrastruktúra, hanem a szolgáltatáskínálat bővítésére kell helyezni. Már számolgatják a Széchenyi rekreációs kártya költségvetési és turisztikai hatásait. Bármi lesz a döntés, két hasonló profilú juttatást (vagy is az üdülési csekket és a rekreációs káryát) egymással párhuzamosan működtetni nem célszerű.

Üdülés számokban (éves szinten)

- A magyar lakosság nyaralásra szánt pénze: 215 milliárd forint, ennek 56,1 százalékát belföldi, a többit külföldi utazásra költi.

- Üdülési kiadás családtagonként: 144 ezer forint

- Egy belföldi utazás átlagos időtartama: 4,8 éjszaka

- Magyar vendégek költése a hazai szállodákban: 36,6 milliárd forint

- Üdülésicsekk-beváltás szállodákban: 16,7 milliárd forint

Megosztom:

cikk értékelése
jelenlegi érték
szavazatok száma:: 29

Kapcsolódó cimkék

Orbán-kormány

Kapcsolódó hozzászólások

Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!

#15

juli61

2010.07.30. - 14:13

Örülök annak, ha nem csak közeli ismerőseimtől hallom a kinti európai egészségbiztosítás jogos-igazságos intézkedéseit.
Sajnos ehhez még sokat kell várnunk, már csak azért is, mert ami itthon van az nudli.(bocsánat) Kevés ember az akitől régóta folyamatosan levonják magas eü.járulékot és kevés az ilyen magas befizetés. Mégis, ugyanazt a szolgáltatást kapja ő is, mint aki, maga után huzamosabb ideje vagy semmit vagy legjobb esetben is kb. havi 4 ezer forintnyi eg. biztosítást fizet.
Ez borzasztó igazságtalan.
Annyit tudunk mi is a Holland egészségügyi-biztosítási modellről: min 300 éves. Kívánom, hogy legyen még sokáig szerencséje ezt élvezni, de egészségesen! Nem valószínű, hogy Gyurcsányék ezt óhajtották volna bevezetni!!!

Egyszer el kellene dönteni, hogy ki az, aki ennyit fizet ki az aki annyit fizet. Fájdalmas, mégis el kellene dönteni, hogy nem lehet egyformán visszajuttatni az embereknek. Amíg ezt nem teszik meg és uralkodik a befizetés és az abból egyforma visszajuttatás, addig ez a rém rossz rendszer marad.
#14

juli61

2010.07.29. - 19:50

Előzmény:
#13 ludmilla

Üdvözlöm Ludmilla!

Teljesen egyetértek Önnel, de még hozzátenném, nem csak akkor kell igénybe venni, amikor már itt fáj-ott fáj! A megelőzés nagyon fontos lenne. Ezzel felkínálták a lehetőséget és ha odaadják menjenek el az emberek. Ne csak Mari néni ücsörögjön ott a 4*-os wellnessben (szegény.... alig nyugdíjával). Legyen ez mindenkinek esély. A "luxust" csak a min béres fiatalok fogják nehezen igénybe venni! Dee talán sikerül nekik is. Kényszer az most jó értelembe vett kényszer lenne.
Valaki írta, hogy nem sokan jönnek hozzánk a szomszéd országokból, én mást tapasztaltam, lengyelül, románul, szlovákul is kiírnak mindent számtalan alföldi gyógy- és wellness üdülőhelyen. Sokan járnak hozzánk, ez az én tapasztalatom. Ettől még mehetnek a tengerpartra is, talán jobban élnek?!
#13

ludmilla

2010.07.29. - 19:29

Amíg a tele tudjuk füstölni a levegőt, környezetünket addig miről beszélünk?Amíg nem tudjuk,nem akarjuk eldönteni mi a fontosabb és nem szeretjük önmagunkat-másokat nem becsülünk nincs miről beszélni, .Akarjunk változtatni de előbb magunkon kezdjük ,üdv
#12

ludmilla

2010.07.29. - 19:22

A betegállományról annyit ,nem leszünk örökké fiatalok.Ha másra nem fizikumunk megtartására jó lesz-lenne.Aki ritkán beteg legyen elégedett a sorsával és örüljön hogy "CSAK " a pénzét áldozza a rendszerért.ÜDV
#11

ludmilla

2010.07.29. - 19:15

Hogy ki nyer ,az egy dolog, de jó jelenne ha ezt elfogadná minden cég.Icipicit mi is nyerünk.Most sokan felhörrenek de gondoljuk végig.Csak az a baj hogy sok cég minden elvont a dolgozóktól.Egy maradt , a munka ,a kiszolgáltatottság.,viszlát
#10

Elvira78

2010.07.29. - 10:53

Szerintem nem rekreációs kártyákat kellene osztogatni, hanem rendezni kellene a fizetéseket.
#9

VincsEszter

2010.07.28. - 22:26

Előzmény:
#0 heki11

Jól érzed! Bizony az idegen bankok és az idegen kézre mutyizott gyógyfürdők, termál- és gyógyvízkincsünk bitorlói nyernek ezen az ügyön. Minimálbéren + magas közüzemi számlák miatt éhhalál küszöbére szorított családok, bíróság és ov-rendőrség asszisztálásával kilakoltatott hitelesek, munkanélküliek és családjaik tömege mind-mind kirekesztődnek ebből a jóból.
#8

juli61

2010.07.28. - 20:23

Előzmény:
#1 Tobruki

Elnézését kérem Kedves Tobruki,--a megszólítás és a válasz is Önnek szól!

Tisztelt Vitamin Öntől is elnézését kérem!
#7

juli61

2010.07.28. - 20:20

Előzmény:
#1 Tobruki

Üdvözöllek Vitamin!

Na meg a hajlékony meleg vizet!
Minimálbérből élő fiatal ebből a luxust sajna nem veheti igénybe! De nekem jobb ötletem van és mindjárt rám morognak akiket érint!
Aki bagózik, attól meg beszedném csak rádöbben hogy az elszívott cigi árából a luxust hányszor is vehetné igénybe?!
#6

Learten

2010.07.28. - 19:15

Előzmény:
#5 gabuska

"hogy 10 évente egy hetet vagyok kb. betegállományban!"

Én meg közel 30 évig 1 napot sem. Én is így gondolkoztam. Aztán kórházba kerültem és még mindig örülök hogy nem koporsó kellett... Nem kívánom neked, de ne vágj fel hogy egészséges vagy. Egyszer mindenkit elér valamifajta baj.
#5

gabuska

2010.07.28. - 18:33

Vazzzzeee Viktor!!
Ismerd el gyógyszer árban, vagy táppénzben, hogy 10 évente egy hetet vagyok kb. betegállományban! És közben havonta fizetek, nem is keveset!
Miért nem kapok én a havonta befizetett nagyon sok pénzemért bónuszt??? Miért nem azt akarod elismerni, hogy én egészségesen élek, és 10 évente egy hét betegszabadságot veszek igénybe? Miért kell nekem akkor annyit fizetni egy nyavajás antibiotikumért, mint annak, aki hetente ott ül (él) a rendelőben a kiszáradt tyúkszemére panaszkodva?
#4

Rodin

2010.07.28. - 18:19

Mivan?
Ebből azért annyi kiderül, hogy nem lesz üdülési csekk! Meg a munkáltató önkéntességi alapon adhatja::)))) Továbbá korlátozott felhasználási lehetőség (nem üdülés, hanem egészségmegóvás)...
Lukács úr meg csak vigyázzon ezzel a "termálvíz nagyhatalom"-mal! Ezt már huszonharminc évvel ezelőtt kimondta a "büdös-bolsi-judeo" Fekete János:))))) nono...
#3

d.a.angela

2010.07.28. - 17:03

Ez jó. Végre valami, ami ösztönzi az embereket az egészségmegőrzésre. Csak az a kétéséges, hogy a béreket alig kitermelő cégek, hogyan adnak még 10%-ot, ami min. + 100 000 ft/fő. Még ha le is írhatják utána a felét. De az biztos, hogy többféle gazdasági, egészségügyi stb. haszna is lenne, ha bejönne.
A külföldieknél viszoint nem ártana a felmérés, mert nem elég reklámozni, alapjában kellene változtatni. Néha kis dolgokon múlik: egy spanyol házaspár nem jön ide többször, mert nem általában nincs bidé és nehezen kapható petrezselyemzöldje. Pedig a melegvizek tetszenek nekik. Afiataloknak meg sportlehetőségek kellenek, értelmes és természetben , erdőben menő biciklisutak és többféle Mo.t átszelő választahtó bicajutak, könnyebben tájékozódjanak, programok. És önállóak, nem csoportosak. Lehetne még mit fejleszteni.
#2

vitamin

2010.07.28. - 16:38

Mivel az elegáns szállodák kihasználtága csekény, azokat fejleszteni - talán Hévíz kivételével -, nem érdemes.
Inkább a kerékpárutakat kellene rendbe tenni - sürgősen -, hiszen azok valóban népszerűek, de a jelenlegi állagromlás mellett 1-2 éven belül inkább életveszélyesek lesznek.

A gyógytúrizmus Hévízen szinte már telített, a medencés fürdőhely-fejlesztésben én inkább kockázatot látok.
Ahogy most is termelik a veszteséget a kisvárosi gyógyfürdők, az általuk terjesztett gombás-, és bőrbetegségekről nem is beszélve.

Végül: Nem tudom ki járt mostanában Dalmáciában? Podgora-Tucepi - Makarska- Baska Voda- Brela kb. 60 -80 km hosszú adriai partszakasz. Drága, de gyönyörű. Ott nyaral az összes cseh, szlovák, és lengyel, és inkább ott költenek el kétszer-háromszor annyi pénzt, de mégsem jönnek Magyarországra.(Pedig ők a legközelebbi vendégkör.)

Ennek okait kellene feltárni - én nagyjából sejtem -, és e potenciális vendégkör legalább 20 %-át átcsábítani ide.
#1

Tobruki

2010.07.28. - 16:34

Feltalálták a kanálon a horpadást. Ez a konstrukció most is létezik. Úgy hívják önkéntes egészségpénztár. A tagság millió felé közelít és a családtagokkal együtt a dolog több millió embert érint ma is.