Durva ökölcsapás a tájra: ezzel csúfították el legszebb magyar szőlődombunkat

Tőkeinjekció

Zsuppán András
- itthon@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás:
2012.05.24. - 04:07
Létrehozás:
2010.07.25. - 08:28
2010.07.25. - 08:28
 

Szocialista politikai hátszéllel felépült, esztétikailag megkérdőjelezhető és a Heti Válasz tudomása szerint jogszerűtlenül engedélyezett nagyberuházás a Badacsony oldalán - avagy hogyan csúszott félre a Laposa Borászat fejlesztése, és miért védtelen a legszebb magyar szőlőhegy.

hirdetés
 

Brutális tájseb a Badacsony oldalában, vagy a történelmi borvidék megújulásának első állomása? Magasra csaptak az indulatok, amikor a helyiek szembesültek azzal, hogy a Balatonparti szőlőhegyen egy három elemből álló, összesen másfél milliárdos nagyberuházás keretében borfeldolgozó üzemet, látványpincét és borhotelt épített a Bazaltbor-Badacsony Kft.

A múlt héten fórumot is rendeztek a badacsonytördemici községháza udvarán, ahol a tiltakozó civilek mellett megjelentek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal képviselői, valamint az érintettek: Laposa József borász és fia, Bence, az építtető cég ügyvezetője. A helyszínválasztás önmagában is jelzésértékű, mivel a beruházás nem Badacsonytördemic, hanem a szomszédos Badacsonytomaj közigazgatási területén található, és bár a kisváros önkormányzata játszotta az engedélyező hatóság szerepét, Krisztin N. László polgármester mégsem volt hajlandó - tördemici kollégája, Vollmuth Péter hívására - a fórumon megjelenni.

Az ügy látszólag tipikus helyi perpatvar - csak éppen az egyik legszebb magyar tájat érinti, amelynek sorsa igencsak bizonytalannak tűnik, ha védelemre érdemes értékeit gond nélkül le lehet bontani, a szakhatóságok tehetetlenek, az önkormányzat mindenáron "fejleszteni" akar, és egy szabálytalanul kiadott építési engedélynek sincs következménye.

Pedig a Laposa Pincészet egy magyar sikersztori volt. Laposa József a magyar szőlőhegyek történetének legelismertebb szakértője, akinek könyvein tájépítész-nemzedékek nevelkedtek. Ő tárta fel elsőként a szőlőhegyek hanyatlásának okait, már az 1980-as években felemelte a szavát a balatoni táj elcsúfítása ellen, és jelezte, hogy a Balaton-felvidéki szőlőhegyeket csak akkor lehet megmenteni, ha a borászat is megújul, mivel ezt a területet évszázadok óta a szőlőben kapáló, metsző, támfalat rakó, erdőt irtó, árkot ásó, munkálkodó emberi kéz tette olyanná, amilyennek ma látjuk. 1992-ben Laposa kis családi pincészetet hozott létre a Badacsony oldalában, amely kiváló boraival hamarosan elismertté vált.

Itt is Kis

Ez a rokonszenves történet akkor vett különös fordulatot, amikor a családi borászatban megjelent a továbblépéshez szükséges nagytőke. A pincészet vezetését átvette a fiú, Laposa Bence, aki eladta a cég többségi tulajdonát Póczik Péter ingatlanfejlesztőnek, a kelenföldi Griff Hotel tulajdonosának. Póczik vagyonát A 100 leggazdagabb című összeállítás 6 milliárd forintra becsüli - nem említve azt a tényt, hogy az említett kelenföldi szálloda egyben a nála tízszer gazdagabb Leisztinger Tamás cégbirodalmának központja.

A badacsonyi beruházáshoz kellett még némi politikai támogatás a legmagasabb szintről - ezt Ujhelyi István szocialista politikus és Suchman Tamás, a Balatoni Fejlesztési Tanács 2007-ben megválasztott elnöke szállította -, továbbá némi uniós támogatás, összesen 400 millió forint a Vidékfejlesztési Terv keretéből. A tavaly szeptemberi alapkőletételen Ujhelyi mellett Gráf József akkori földművelésügyi miniszter is megjelent. Laposa Bence tervezőnek egy hazai "sztárépítészt" kért fel, Kis Pétert, akinek neve a Dísz téri Honvéd Főparancsnokság rekonstrukciója körüli botrányokban várt ismertté. Kis ekkor nem tudott vagy nem akart olyan épületet tervezni a Budai Vár kellős közepére, ami a laikus és a szakmai közvélemény többsége számára is elfogadható lett volna, s ez közvetve végül a kiemelt uniós projekt bukását okozta.

Kis Péternek most nem kellett hasonló gondokkal szembenéznie, mert a badacsonytomaji építéshatóság készséges partnernek bizonyult. A nemzeti parkkal ugyan egyeztettek, de nekik nincs vétójoguk, arról pedig nem is értesítették őket, hogy hozzáfogtak a fejlesztés útjában álló régi Bormúzeum lebontásához.

Laposa Bence, Gráf József, Suchmann Tamás és Ujhelyi István az alapkőletételen

A helyiek számára a Bormúzeum elvesztése a leginkább fájó pont, mert a bazaltkőből épített, régi, tornácos csárda a hegy egyik nevezetessége volt. A badacsonyi vasútállomáson kihelyezett turistatérképen máig jelölik a látnivalók közt, de a helyén már vadonatúj, háromszintes, felnagyított présházra emlékeztető borhotelt találnak a kirándulók. A házból csak a szüreti jelenetet ábrázoló, velencei üveg mozaikot sikerült az utolsó pillanatban kimentenie Vollmuth Péternek.

Alázat nélkül

A "Badacsonyi szüret" jelenleg a tördemici községházán várja darabokra tört állapotban sorsa jobbra fordulását. A Róth Miksa műhelyhez köthető műalkotás leverése jelképesen is mutatja, hogy ezúttal nem a hagyományokra épülő, szervesen továbbépítő gondolkodás győzött, hanem a mindenáron újat és nagyot akarás. Ennek ellenére az új borhotel kvalitásos, habár igencsak rideg épület. Ugyanez a tervezői tehetség már nem látszik a hegyoldalba vágott, üvegfalú, ipari vastraverzekkel fedett látványpincén, és a hegy alján elhelyezett feldolgozóüzem esetében is csak részben enyhít a vizuális ökölcsapáson, hogy jelentős részét a föld alá bújtatták.

Azon persze lehet vitatkozni, hogy mi illik esztétikailag a badacsonyi tájba, és mi nem. Úrvölgyi Judit, a szomszédos Villa Márika borászat alapítója például biztos benne, hogy Kis Péter alkotásai nem illenek bele. "Amikor mi építkeztünk, a nemzeti park visszadobta az első tervünket - és nagyon helyesen tette! A közös gondolkodás, a tervek többszöri átdolgozása eredményezte, hogy olyan pincészet született, amire igazán büszkék lehetünk" - magyarázza a Berlin és Badacsony között ingázó hölgy, aki elhatározta, civilszervezetet hoz létre, amely képes hatni a rendezési terveket készítő önkormányzatokra, és összeállítja a hegy értékeinek leltárát.

"Rengeteg a tennivaló a hegyen, továbbra is megoldatlan például a vízelvezetés, az árkok, támfalak, utak karbantartása, a csatornázás. De a legfontosabb természetesen az, hogy még egyszer ne születhessen olyan épület, amely a Badacsony látképét tönkreteszi" - mondja. Papp Zoltán Tamás, Badacsonytomaj frissen kinevezett főépítésze a tördemici fórumon ígéretet tett, hogy a feldolgozóüzem épületét a vakító fehér tetők színének tompításával és a környék zöldítésével a tájba illesztik, valamint megalkotják a település régóta hiányzó helyi értékvédelmi rendeletét.

Mindenki tévedhet

Nem esztétikai, hanem jogi kérdés, hogy a borhotel épületére valószínűleg szabálytalanul adták ki az építési engedélyt, ám ennek mindmáig semmilyen következménye nem lett. Virányi István balatoni főépítész irodája vizsgálatot folytatott az ügyben, és megállapította, hogy a Bormúzeum szerepelt az egyedi táji értékek listáján, amelyet a nemzeti park állított össze, ám Badacsonytomaj 2007-ben elfogadott rendezési tervéhez "tévedésből" nem ezt, hanem egy másik listát csatoltak.

A balatoni főépítész és a nemzeti park igazgatója már 2007-ben közös levéllel fordult az önkormányzathoz, amelyben sorra vették a rendezési terv problémáit. A levélből kiderül, hogy a rendezési tervben a természetvédelmi szempontok több ponton nem érvényesülnek, viszont a fejlesztések előtt túl szélesre tárták a kaput. Az önkormányzat az eltelt három évben a füle botját sem mozgatta.

A megnyitásra váró borhotel a régi Bormúzeum helyén

A Bazaltbor Kft. az épület felújítására és bővítésére kért engedélyt, ám ami a házzal történt, az köznyelvi értelemben mindenképpen bontás, mivel csupán egyetlen pincedarabot tartottak meg belőle. A balatoni főépítész kérésére a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Veszprémi Kirendeltsége is vizsgálódott az ügy-ben, és megállapította, hogy Kis Péter valótlan adatokat szolgáltatott a tervben, ezért az elkészült borhotel több ponton sérti a helyi építési szabályzatot.

A Heti Válasz által megtekintett dokumentumok bizonyítják: a hivatal mérlegelte, hogy az ügyészséghez fordul, ám ez végül "valamiért" elmaradt. Mellékszál, hogy Póczik Péter másik cége, a Ranolder Badacsony Kft. megvette a közeli Ranolder-villa épületét is, amely korábban közfunkciót töltött be - az 1992-ben megszűnt Badacsonyi Állami Gazdaság szőlészeti múzeumának adott otthont. A műemlék püspöki villa felújítása félbemaradt, a ház teljesen szétverve, három méter mélyen kiásott alapokkal várja, hogy az időjárás befejezze a "fejlesztők" egyelőre inkább pusztító munkáját.

A Laposa Pincészet bővítésével kapcsolatos jogi és esztétikai problémáktól eltekintve a magas színvonalú, európai rangú borászatok létrehozására szükség van a Badacsonyon. A hegy táji karakterét ugyanis a túlzott beépítés mellett a szőlészet hanyatlása veszélyezteti leginkább. Czakó Orsolya tájépítész a badacsonyi tájhasználat változásait elemezve megállapította, hogy a hegyen a szőlőterületek kiterjedése 1913 óta folyamatosan csökken, ráadásul pont a tájképi szempontból legérzékenyebb, meredekségük miatt csak kézi erővel művelhető, de különleges termőhelyi adottságú felső lejtők vannak a legrosszabb állapotban.

A Badacsonyi Állami Gazdaság a szocializmus éveiben a tömeges, nagyipari bortermelést preferálta, ezért az alsó lankákon hozott létre gépesített művelésre alkalmas, széles teraszokat. A meredek hegyoldalt pettyező, öreg pincék lassacskán összedőltek, a szőlők, gyümölcsösök helyét elfoglalta a bozót. Badacsonytomaj területén az 1873-as állapothoz képest ma 30 százalékkal kevesebb szőlő van. Az elmúlt évtizedben a folyamat végre megfordult, és éppen a Bazaltbor beruházásával jelent meg a hegyen a modern presztízsborászat.

A hírek szerint hamarosan Szeremley Huba is nagyméretű pincészetet épít Badacsonytomajban. Noha a Badacsony hagyományosan nem nagybirtokos vidék (ellentétben a Hegyaljával), ezek a borászatok akkor is a régió húzóerejévé válnának, ha a hegy hagyományos értékeit tiszteletben tartó módon valósítanák meg őket. Hatékony marketingmunkával visszaadhatnák a badacsonyi bor rangját, pláne, ha mellé még sok-sok szőlőt telepítenek. Utóbbiban nem állnak rosszul Laposáék - mivel termőterületük a legfrissebb telepítésekkel ötven hektárra nőtt.

A badacsonytomaji önkormányzat fejlesztésorientált hozzáállása azonban felgyorsítja a hegy '60-as évek óta tartó "szuburbanizációs" folyamatát. A nyaralók óriási szeletet szakítottak már ki maguknak a Badacsony szoknyájából, Badacsonytomajon például 1984-ben még 792 hektár volt az összes mezőgazdasági terület, Badacsonytördemicen pedig 390 hektár, ami az ezredfordulóra 358, illetve 220 hektárra csökkent. A legelők mára teljesen eltűntek, a gyümölcsösök megfogyatkoztak, szántó és rét is alig maradt - miközben a helyben lakó, földművelő népesség kihal, a hegyet felzabálják az üdülők. Friss fejlemény az ingatlanfejlesztők feltűnése: mindkét faluban terveznek egy-egy nagy szállodát, Tomajon bevásárlóközpontot és lakóparkot is.

"Nincs összehangolt, egységes tájvédelem. Nem beszélhetünk a településszerkezet, a falukép, a kultúrtáj védelméről sem. Csak a táj mozaikelemeit védjük, miközben maga a táj előnytelenül változik" - írta Laposa József 1981-ben. A magyar jogrend azóta sem tudott kitalálni semmilyen hatékony rendszert az emberi tevékenység nyomán kialakult, komplex egységet alkotó, rendkívül sérülékeny kultúrtájak védelmére, még az olyan kiemelt esetekben sem, mint a Badacsony.

A rendezési tervek nincsenek összehangolva, nem létezik erős jogosítványokkal felruházott, egységes szakhatóság, sem tudományos hátteret adó tájintézet. Továbblépést egyedül a megpályázott világörökségi cím hozhatna (a Balaton évek óta szerepel a kormány által az UNESCO felé leadott várományos helyszínek listáján), de Sall Csaba badacsonytomaji alpolgármester tavaly egy konferencián kijelentette, hogy a település nem kíván a világörökség részévé válni, mert már eddig is számos hátránya származott abból, hogy kiemelt természetvédelmi területen fekszik.

 
Megosztom:
0
cikk értékelése
/uzlet/tokeinjekcio-30828/
jelenlegi érték
szavazatok száma:
406

Kapcsolódó cimkék

Kapcsolódó hozzászólások

További hozzászólások

Összesen 38 db -

Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
  1. #38
    bubukacuci
    2011.02.26. - 17:15
    MUCSA! Ezek vagytok és maradtok! Szégyellek benneteket és szégyenkezhetek, ha külföldön be kell vallanom, hogy magyar vagyok. Micsoda pribékek írják ezt az újságot. Nem különböztök a Rákosi érától csak közben állandóan kommunistáztok.De ugyanazok vagytok! Miattatok maradunk örökre Mucsa! Bravó, csak így tovább, és leszünk végérvényesen sült parasztok bunkó országa. Ti majd biztos jól érzitek magatokat benne, aztán majd büszkélkedhettek az összes elűzött, kitagadott és addigra halott magyarral, akik valami kis nemzetközi hírt teremtenek - külföldről - ennek a koszfészeknek.
     
  2. #37
    bellamia
    2011.02.15. - 20:29
    A badacsonytomaji Laposa Pincészet lett 2010 legjobb ipari épülete az ArchDaily nemzetközi építészeti portál versenyén. A tizennégy kategóriában meghirdetett pályázat eredményét kedden hozták nyilvánosságra a www.archdaily.com oldalon.

    http://kulturport.hu/tart/cikk/f/0/88837/1/kultura/Magyar_lett_2010_legjobb_ipari_epulete

    http://www.archdaily.com/76960/laposa-winery-atelier-peter-kis/
     
  3. #36
    bellamia
    2010.09.20. - 18:35

    Előzmény:
    #19 bagoly.2
    Gratulálok annak, aki Ilyen "művészien" rossz fotókkal sikerült alátámasztania a cikk állításait.
    Javaslom mindenkinek, látogasson el arra a gyönyőrű vidékre és nézze meg saját szemével a Borhotelt és a Borüzemet.
    Ennyi mocskolódás után is meg fog lepődni, milyen a tájba illeszkedő, harmonikus épületeket talál.
     
  4. #35
    borbarát
    2010.08.01. - 08:55
    Az ifjú gazda program és a szülő nyugdíjba megy, hogy a fia vihesse tovább a birtokot programok mennyit értek a Gráf idejében a cégnek?
     
  5. #34
    bagoly.2
    2010.07.26. - 16:52

    Előzmény:
    #32 Rettenetes
    " Normális országokban megvizsgálták volna, hogy kik kötöttek ilyet, kinek a csókosai, és mehettek volna a lecsóba...."

    Már ne haragudj, de a nagy lókukacot.:)
     
  6. #33
    bagoly.2
    2010.07.26. - 16:51

    Előzmény:
    #32 Rettenetes
    " Normális országokban megvizsgálták volna, hogy kik kötöttek ilyet, kinek a csókosai, és mehettek volna a lecsóba...."



     
  7. #32
    Rettenetes
    2010.07.26. - 13:36

    Előzmény:
    #31 Bilulla
    Okoska!!!
    "....Most amikor naponta viszik el a szoci kádereket, érdekel valakit a legfőbb ügyész személye?..."

    Valószínűleg, POLT Pot elvtárs után olyan főügyész jött, aki törvénytisztelő és nem Or-Bán és csapata bérence....
    Egyébként ki beszélt itt a dübörgő gazdaságról? Kérdezzél meg egy-két hozzáértőt, mennyit zuhant a forint a Kósa-Szíjjártó viccek után? Meg mondjuk hány csókosnak szóltak előre, hogy "...majd mondunk baromságokat, most kössetek határidős deviza tranzakciót, néhány nap alatt milliókat kereshettek..."
    Normális országokban megvizsgálták volna, hogy kik kötöttek ilyet, kinek a csókosai, és mehettek volna a lecsóba....
     
  8. #31
    Bilulla
    2010.07.26. - 07:36

    Előzmény:
    #30 Rettenetes
    Géza, ez szánalmas. Ha bármi történt volna, ha bármi lett volna a kezetekben, akkor miért csak a suttogó propagandára futotta? Ennyire szarok az embereitek, hogy még kormányon is az ellenzék irányítja a rendőrséget és az ügyészséget? Akkor miért akartatok hatalomra jutni? Most amikor naponta viszik el a szoci kádereket, érdekel valakit a legfőbb ügyész személye? Egyáltalán mit követett el Orbán azzal, hogy volt néhány hektár szőlője? Azok a hiteles források nem súgták meg neked, hogy dübörög a gazdaság és nagy a jólét? Hogy van a pumád?
     
  9. #30
    Rettenetes
    2010.07.25. - 21:29

    Előzmény:
    #29 Bilulla
    Sajnos, gyorsan tetszik felejteni..

    "...Tudod sohasem értettem miért vagytok ennyire rendesek és ha töredéke igaz meséiteknek, akkor miért nem léptetek. Kezetekben volt a rendőrség..."

    De Polt Pot elvtárs mindent, még a legkönnyebb ügyet is csírájában leállíttatott....Ezt, sajnos hiteles forrásból tudom, még a jelentéseket is le kellett darálni, nyomok sem maradhattak...
     
  10. #29
    Bilulla
    2010.07.25. - 17:58

    Előzmény:
    #27 Rettenetes
    Nem tudom, kérlek világosíts fel. Mi történt Sárazsadányban? Rendszeresen járok arra, de nem láttam a tájba nem illő épületet. Tudod sohasem értettem miért vagytok ennyire rendesek és ha töredéke igaz meséiteknek, akkor miért nem léptetek. Kezetekben volt a rendőrség. De mesélj Géza, neked mi ugrik be neked Mezőzomborról? Én segítek, Ficsor Ádámka és pereputtya.
     
  11. #28
    Bilulla
    2010.07.25. - 17:53

    Előzmény:
    #0 vadember
    Mint a klasszikus meséknél, ennek is töredéke igaz. 20 éve még politikailag Orbán teljesen súlytalan és valóban eladhatatlan volt a tokaji bor. (Az akkor alapított borászatok nagy része máig veszteséges.) A Kékessy-féle Patrícius borászatot jóval később alapították. Mint minden magára valamit adó borászat nem vásárol fel számottevő mennyiségben sem mustot, sem szőlőt. Azt döntően a Tokaj Kereskedőház tette és teszi máig, ismerten gyenge minőségben. Ha akkora üzlet lenne a tokaji termelés, akkor a borvidék majd fele nem állna parlagon. A többi meg egyszerűen vicc, jól mutatja, hogy fogalmad sincs mit írsz. (Mi köze a történethez a parlamentnek, mi ebben a tájrombolás?)
     
  12. #27
    Rettenetes
    2010.07.25. - 15:17

    Előzmény:
    #15 Bilulla
    Okoska!
    Tudod te nagyon jól, hogy mit és miről írtam....leírom még egyszer, hogy a narancssárga ködös rögeszmés agyad is megértse az offolást
    "....Ez van, mikor ostoba, fantáziátlan, személyiségzavaros emberek pénzhez és hatalomhoz jutnak. ..." Talán te is átérzed, hogy gazdáidra céloztam....Talán így már megérted Sárazsadányt...Bár teljesen mindegy...
     
  13. #26
    Bilulla
    2010.07.25. - 15:02

    Előzmény:
    #23 vitamin
    Heimann szekszárdi borai messze verik a montenegrói lábvizet.
     
  14. #25
    narancsvirág
    2010.07.25. - 15:01

    Előzmény:
    #23 vitamin
    A "Vranac"-ot nem ismerem, köszönöm a tippet, beszerzem. Remélem, hogy a férjem értékeli majd:-))
    Egyébként igazad van!
     
  15. #24
    liverpool
    2010.07.25. - 14:54

    Előzmény:
    #23 vitamin
    A montenegroi Vranac tényleg nagyon jó. Pusztítom én is rendesen, ahányszor lenn járok. Pedig én száraz fehéres vagyok.
     
  16. #23
    vitamin
    2010.07.25. - 13:46

    Előzmény:
    #21 narancsvirág
    A magyar borok közül én is villányi vörösöket kedveltem, de áruk miatt inkább rátértem a mostar környéki "Vranac"-ra és a montenegrói borokra, amiket dél-szláv utazásaimon szerzek be.
    Ezek a borok kb. 1000.-Ft-ért legalább olyan jók, ha nem jobbak, mint a villányiak, így szerintem a magyar borászok maguk alatt vágják a fát, mert 4-5000 forintos boraikkal sem itthon, sem külföldön nem lesznek versenyképesek.

    Magához a badacsonyi témánál viszont egyet kell értenem azzal, hogy az épület tájidegen, nekem sem tetszik.
    De a badacsonyi idegenforgalom sem a régi már, ma már a túrizmus nem nyújt akkora bevételt a vidéknek, mint a 80-as években, illetve kb. 1995-ig. Ettől az évtől drasztikusan visszaesett a külföldi, főleg német túristák száma, itt is nőtt a munkanélküliség, a hegyen majd'minden harmadik ház eladó, és üresen ásítoznak a borozók is. Nehéz eldönteni, hogy a régi hagyományos pincék, vagy a modern, de tájidegen épületek (esetleg szállodák) teremtenek-e több munkalehetőséget, illetve mi legyen a prioritás.
     
  17. #22
    liverpool
    2010.07.25. - 13:27

    Előzmény:
    #21 narancsvirág
    Nem olcsóak, az tény.Ezekre már nekem sem futja, de elég tisztességes borokat lehet kapni 500-800 Ft között.
     
  18. #21
    narancsvirág
    2010.07.25. - 12:29

    Előzmény:
    #17 Silcon
    Én nem a többséget iszom, évek óta ragaszkodom ugyanazon, kiváló termékekhez. Természetesen a Gere, Bock.. féle magyar borok is nagyon finomak, de ma már úgy elszálltak az áraikkal, hogy számomra megfizethetetlen.
     
  19. #20
    Silcon
    2010.07.25. - 12:06
    A nyomtatott verzióban szerepel a régi bormúzeum fotója is, úgy sokkal kontrasztosabb a különbség. A profi borász valahol már művész, így teljesen érthetetlen, hogy egy ilyen, tökéletesen jellegtelen építményt hogy a fenébe tudtak elfogadni. Az embernek erről a sarki presszó/kocsma ugrik be, nem egy minőségi borászat. A minőségi bor fogyasztásának az ínyenc megadja a módját, ügyel a pohártól az asztal terítékén keresztül a megfelelő környezetre is. Egy ódon pince egész más hangulatot sugároz ki, mint egy modern üvegpalota. Ez elmenne egy ausztrál vagy amerikai borászatban, ahol nincs ezer éves hagyománya a borászatnak, de nálunk, ahol van mire büszkének lenni, érthetetlen. A turista is azt akarja látni, ami egyedi, a tájegységre jellemző, máshol nem fellelhető, kockaház van a saját otthoni környezetében is.

    Egy képet találtam a neten, a vaterán van egy képeslap:
    http://www.vatera.hu/badacsony_bormuzeum_kepeslap_05_175730387.html
    Kattintással nagyítható.
     
  20. #19
    bagoly.2
    2010.07.25. - 12:02

    Előzmény:
    #13 Rettenetes
    Csak, hogy tiszta legyen a kép:
    Aki egy gyönyörű tájba, ahol ráadásul kiváló borokat lehet iszogatni, feltételezem szintén kiváló ételeket lehet eszegetni, vagyis élvezni az életet, egy ilyen komor, lehangoló épületet tervez, annál valami nincs rendben. Az építész műszaki, szakmai hozzáértését nincs módom megítélni, de a fenének van kedve egy lehangoló, tucatforma magtárban mulatozni.

    Sárazsadányi építkezést nem ismerem, a vidékhez kapcsolódó borok minőségét kb. 8 éve teszteltem utoljára, elég mély nyomot hagyott bennem. Majd hamarosan ismét erőt veszek magamon, remélem, utána nem kell megint 8 évet várnom.:)
     
Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
További hozzászólások

Összesen 38 db -

hirdetés

HETILAP

hirdetés