Több mint 600 ezer távfűtést használó család számára jelent megkönnyebbülést, hogy a parlament a múlt héten elfogadta a távhő általános forgalmi adójának (áfa) öt százalékra csökkentését. A javaslatnak politikai előzménye is van, hiszen a koalíció alig egy éve még azzal utasította el a Fidesz távhőáfacsökkentési javaslatát, hogy jobbat tud. Az akkor megszavazott 8 százalékos Robin Hood-adót - melyből éves szinten mintegy 30 milliárd forint bevételre lehet számítani - a távhőfelhasználás korszerűsítésére, illetve támogatására szánta a kormány.

Idén nyáron azonban már a Bajnai-kabinet is szükségesnek látta az áfacsökkentést, vagyis hogy 18 százalékra mérsékelje a "környezetbarát" fűtési mód versenyhátrányát az egyre terjedő egyedi gázfűtéssel szemben. Arról azonban nem szólt az indoklás, hogy az Európai Unióban is támogatott távfűtés nagy többsége ott szemétégetésen alapul, míg nálunk döntő részben ugyanúgy fosszilis energiahordozókra épül, mint az egyedi fűtési rendszerek, vagyis kétséges a környezetbarát jelszó a távfűtés esetében. Ugyanakkor meglepő volt, hogy a valóban környezetbarát megújuló energiafajták adóját 20-ról 25 százalékra emelték. Szakértők szerint ugyanis a távhőlobbinak szüksége volt némi felkészülési időre, hogy szembeszállhasson a terjedőben lévő kisközösségi megújuló energiára alapuló rendszerekkel, illetve hogy beindítsák saját megújuló részlegüket. Idén már több napkollektoros és hőszivattyús kisközösségi rendszer is megkezdte működését, s ezek döntő többsége a távhőszolgáltatásról vált le.



A távhőszolgáltatók félelme érthető, hiszen a döntő részt önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok rendszereinek magas állandó költsége miatt nagyobb számú leválás esetén akár jelentősen is emelni kellene a maradók szolgáltatási díját. Becslések szerint az önállósodni szándékozó lakások száma akár a tízezret is elérheti. Talán ezért is védi számos törvény és egyéb intézkedés a szolgáltatókat: például kamatos kamattal kell visszafizetnie a távhő-korszerűsítésre fölvett állami támogatást annak, aki három éven belül leválik a rendszerről. De akadtak már olyan önkormányzatok is, amelyek megtiltották a leválást. Igaz, ezeket a határozatokat rendre megsemmisítette az Alkotmánybíróság.

A januártól tervezett újabb áfacsökkentéssel saját elveinek mond ellent a kormány, hiszen korábban arról beszélt, hogy csökkenteni kell és célzottá tenni a túlságosan széles körű szociális juttatásokat. Ennek szellemében - a világpiaci árcsökkenést követve - mérsékelni kívánja a gáz- és távhő-kompenzációt, ám ugyanakkor egy adórendszerbeli változtatással általános kedvezményeket nyújt a távhő felhasználóinak. Ez egyrészt a rászorultság elvének mond ellent, másrészt a döntően fosszilis alapú szolgáltatással való takarékoskodásra sem ösztönöz, s így nem csökkenti jelentősen a károsanyag-kibocsátást.

A távhőszolgáltatást igénybe vevők persze rövid távon jól járnak, mert kisebb lesz a számlájuk. Hosszú távon azonban nem biztos, mert a megújuló energiát használó hőszolgáltató rendszerek működtetése már eddig is 15-40 százalékkal olcsóbb volt, még ha telepítési költségeik jelentősek is. Még versenyképesebbé teszi a megújuló energiaforrásokon alapuló hőszolgáltatást, hogy áfája januártól ugyancsak öt százalékra csökken - mondja lapunknak Szinapisz Dimitrisz László, a hőszivattyús hőszolgáltató rendszerek telepítésével foglalkozó Geo-Nrg Kft. ügyvezetője. Így megszűnik a távhőszolgáltatókkal szembeni versenyhátrány, s ez ösztönözni fogja a megújuló energián alapuló hőszolgáltatási rendszerek elterjedését. A versenyhelyzet a nagy szolgáltatókat is gazdaságosabb működésre kényszeríti. A haszon - a csökkenő hődíj révén - a lakosságnál fog lecsapódni.


Káros KÁT-rendszer

Kinek jó a KÁT-rendszer? A kapcsolt erőműveknek mindenképpen, hiszen ők viszik el a villamosenergia-felhasználók befizetéseiből finanszírozott kötelező átvételi rendszer, a KÁT (2007 előtt KÁP) kifizetéseinek döntő többségét. Tavaly a kapcsolt energiatermelők - az MVM Zrt. által kötelezően átvett villamos energia után - 47,6 milliárd forintnyi támogatást kaptak a kasszából, ami kilowattonként 11,31 forintot jelent, szemben a megújulók számára kifizetett 19,6 milliárddal és 10,36 forintos fajlagos támogatással. De idén sem javult a helyzet, hiszen az első félévben az összes kifizetés 72 százaléka, 30,9 milliárd forint vándorolt a kapcsoltan termelő erőművekhez. A KÁT-kasszát uniós kötelezettségeinkkel összhangban, a környezetbarát energiatermelés támogatására hozták létre, de az alapítás céljával éppen ellentétes hatást fejt ki. A környezetbarát energia termelésének ösztönzése helyett az esetenként elavult, környezetszennyező erőművek által kapcsoltan termelt energiát támogatja. Ráadásul nem csupán versenyellenes hatása van, de az áram drágulása irányába hat, hiszen az így termelt áram költsége csaknem duplája a támogatás nélkülinek. Hab a tortán, hogy a nagy erőművek az ily módon "termelt" nyereséggel tudják finanszírozni a távhő előállítását. Ugyanakkor folyamatosan lejáratják a megújuló energia termelését, hiszen számos fórumon hangzik el: a megújulók támogatása miatt drága az áram, noha ez távolról sem igaz - vélik szakértők.




Janus-arcú támogatási rendszer

Ellentmondásosnak tartja a magyar megújulóenergia-ipar helyzetét Balogh László, a Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) elnöke. Az EU 7,8 százalékos átlagával szemben nálunk alig 5,3 százalékot tett ki 2007-ben a megújuló energia részaránya a teljes energiatermelésen belül, és ennek 92 százalékát a régi szenes erőművekből átvedlett úgynevezett "biomassza"-erőművek adták. Alapvető probléma, hogy nálunk hiányzik az első támogatási lépcső, amely révén a megújuló energiatermelés eszközeinek (például a napelem, a napkollektor, a szélturbina, a mikroturbina és a generátor) fejlesztését és gyártását támogatja az állam. Hazánkban csak a felhasználásra adnak támogatást a KIOP (Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program), illetve a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) keretében kiírt pályázatokban. S miután hagyták elsorvadni a múlt században méltán híres energetikai gépgyártást, ma a támogatások sem a magyar ipar termelését ösztönzik.

De akadályozza a hazai megújuló - energia-termelés térnyerését az is, hogy a háztartások, illetve kisközösségek által termelt és az elosztóhálózatba betáplált villamos energia átvételi ára alig 80 százaléka a lakossági áramdíjnak. Nyugat-Európában ennél lényegesen magasabb áron vásárolja vissza az erre felhatalmazott szervezet az így termelt áramot.