Idén sem járhatnak rosszul a munkavállalói csoportok az  az egykulcsos, arányos adórendszerre áttéréssel – jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter újságíróknak, miután a kormány a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek képviselőivel több mint kétórás megbeszélést folytatott a Parlamentben.

Matolcsy elmondta, az arányos, egykulcsos szja-rendszerre áttérés utolsó szakasza mindegyik félre „rendkívüli feladatokat” ró. A tárcavezető tájékoztatása szerint 790 ezer feletti azon munkavállalók száma, akik béremelés nélkül rosszul járnak, nagyjából 600 ezren viszont mindenféle kompenzáció nélkül is jól jönnek ki. A kormány és az érdekképviseletek végül egy többlépcsős kompenzációs mechanizmusról állapodtak meg.

Eszerint a közszférában az állam biztosítja, hogy a 216 ezer forint alatti jövedelmi sávban keresőknek, mintegy 690 ezer embernek se csökkenjen a korábbi nettó bére.

Kiderült az is, hogy a kormány a minimálbér-emelés végrehajtását kérelmezi a versenyszektorban, továbbá azt ajánlotta, hogy ha a minimálbértől 216 ezer forintig terjedő bérig öt százalék felett emelnek a munkaadók, akkor a többletterhet az állam teljes mértékben megtéríti.

A tájékoztatón elhangzottak szerint a versenyszférában kétlépcsős lesz a kompenzáció. Az első lépésben, mintegy három százalékig, az állam kompenzálja az alacsony munkabérrel rendelkező csoportokat, a második lépésben pedig azoknál, akik kimaradnak a kompenzáció játékszabálya szerint a béremelésből, az állam egyéni kompenzációt hajt végre.

A bérkompenzáció az eddigi számítások szerint 130 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. „Ez az összeg rendelkezésre áll a büdzsében” – hangsúlyozta Matolcsy György.

Az MTI kérdésére Matolcsy György kifejtette, hogy egy vegyes bérszabályozási modellről van szó: a közszférában valóban központi bérszabályozás van, a versenyszektorban azonban nem, hiszen a kormány nem írja elő az ötszázalékos béremelést, csak kéri, a kérése mellé pedig ösztönzőket állít.