Államnélküliek maratonja

Lakásmaffia! Fél évig zacskóba végezte szükségét a 87 éves néni

A. B.
Utolsó módosítás:
2011.02.28. - 19:47
Létrehozás:
2009.07.27. - 09:08
2009.07.27. - 09:08
 

Rendületlenül folytatja Ján Slota-ellenes hadjáratát Alojz Hlina pozsonyi vállalkozó - azután is, hogy a pártvezér a kisebbségek kiirtásával vádolta hazánkat. A magyarokat két hete nyilvánosan megkövető üzletember szerint a szlovákok máig nem léptek túl a Nagy-Magyarország időszakán, sokan félnek az állítólagos revíziós szándékoktól is.

hirdetés
 
Az újkapitalista bizniszmenek izgágasága és a már-már lírai hazafiság egyaránt jellemzi Alojz Hlinát. Az interjú előtt körbevezet éttermében, a Pozsony egyik sétálóutcájában található Slovak pubban, melynek minden helyisége a nemzeti történelem egyegy korszakának stílusát őrzi. A havasi pásztorkunyhónak berendezett szobát hitelesnek érezzük. De a IX. századi "szlovák herceg", Pribina tiszteletének szentelt részben már nem álljuk meg mosolygás nélkül - alighanem tovább erősítve a "gőgös magyarokról" szóló toposzt. Az 1970-ben született Hlina életében azonban nincs nevetnivaló: vélhetően ő Szlovákia egyetlen juhásza, aki folyékonyan ír és beszél kínaiul. A keleti kultúrához való vonzódása még a 90-es évek elejéről származik, amikor használt autókat exportált a Távol-Keletre. A vendéglátás a kenyérkereset, de a juhászat az igazi szerelem: Alojz Hlinának Pozsony közelében biofarmja van, ahol kecskéket, juhokat, lovakat tart. Innen való az a paripa is, melynek hátán nemrég belovagolt Révkomárom főterére, hogy bocsánatot kérjen a magyaroktól Ján Slota kirohanásaiért - korábban pedig még a szlovák zászlót is leszedte a Szlovák Nemzeti Párt székházáról.


- Nem félt a lova Komáromban?

- Szokatlan volt neki a városi környezet; kicsit megijedt.

- És ön megijed, ha magyarbérencséggel vádolják?

- Lehet, hogy némelyeket bánt a fellépésem, de ha valaki elgondolkodik a Komáromban mondottakon, rájön: szlovák érdekeket szolgál a Ján Slota politikája elleni akciózás.

- Állampolgári tiltakozásként tekintsünk megmozdulásaira, vagy politikai ambícióihoz keres nyilvánosságot?

- Csak a lelki nyugalmamnak teszek jót. Egyszerűen elegem van egy vulgáris, magyarellenes, az országomat lejárató közszereplőből: azt szeretném, ha gyerekeim büszkék lennének arra, hogy szlovákok. A kínai stratéga, Szun-ce írta egyszer: ne harcolj akkor, amikor nem győzhetsz. Racionális ember vagyok, tudom, hogy Slota legyőzhető, de ehhez magam kevés vagyok.

- Volt főpolgármester-jelölt, korábban vezetett egy kis pártot. Tervezi, hogy visszatér a politikába?

- A szükség vitt rá, hogy induljak az önkormányzati választásokon. Az 1998-as voksolás előtt a városközpontban laktam egy társasházban. Pozsony akkori vezetése egy vállalkozónak adta el az egész ingatlant. Ő meg minden eszközzel távozásra akart bírni minket, bérlőket; kikapcsoltatta a villanyt, a gázt. Én a családommal el tudtam költözni, de egy 87 éves hölgy - aki történetesen magyar volt - nem. Ő élete utolsó fél évét úgy élte le, hogy zacskóba végezte a szükségét. Az igazságtalanságról szóló beadványaimra a hatóságok nem reagáltak. Ezért elindultam főpolgármester-jelöltnek, hogy az ilyen ügyek nyilvánosságot kapjanak: tudtam, hogy nem leszek a főváros első embere.



- Pártja viszont még közös demonstrációt is szervezett 2000-ben az akkori jobbközép kormány ellen a Vladimír Meciar-féle HZDS-szel, mely rendszerint egy követ fújt Slotával.

- Az általam alapított egykori Fiatal Demokraták Pártját a kilencvenes évek végén, a 2000-es évek elején az akkori kétosztatúságban a Meciar-féle HZDS-hez sorolták. Egyszerűen azért, mert az említett lakáspanama és egyéb visszaélések miatt a kereszténydemokrata pozsonyi vezetést támadtam.

- Mivel magyarázza, hogy ilyen sokan szavaznak Slota Szlovák Nemzeti Pártjára?

- Nincsenek ám olyan sokan! Legutóbb 11 százalék voksolt rá, reméljük, legközelebb feleannyian sem lesznek. Az emberek talán kezdik kiismerni Slota politikáját, ami csak arról szól, hogy az ismeretlentől, az idegenektől - mondjuk a magyaroktól - félni kell.

- Mindig a nemzeti párt vezéréről beszél, de a többiek sem mennek a szomszédba sovinizmusért. A 150 fős parlamentben csak harmincan szavaztak a nyelvtörvény ellen - e számban már a magyar képviselők is benne vannak.

- Szerintem három téglát kell kihúzni Slota építményéből ahhoz, hogy legyőzzük őt. Szép szóval meg kell győzni a választóit. Másodsorban kell némi idő is. Harmadszor: a pártoknak fel kell vállalniuk a patriotizmust, mely téma jelenleg Slota hűbérbirtoka. Ha mindegyik erő beszél a hazafiságáról, akkor sikerülhet a kiszorítás.

- Nekünk nem úgy tűnik, hogy a szlovák pártok hiányt szenvednének "hazafiságban". Újra kérdezzük: miért támogatta a szlovák parlament ilyen masszívan a magyarokat büntető nyelvtörvényt?

- Nem tudom pontosan, miről szól a jogszabály. Ha arról, hogy nemcsak angolul, hanem szlovákul is ki kell írni egy üzlet nevét, akkor ez rendben van.

- Segítünk: a jövőben pénzbírsággal büntethető az a kisebbségi, aki anyanyelvét használja egy település hivatalában, ahol a magyarok aránya 20 százalék alatt van. Egy nyilvános rendezvénynek szlovák résztvevők hiányában is kétnyelvűnek kell lennie. A magyar nyelvű sajtóban szlovákul kell feltüntetni a településneveket.

- A mindennapokban ez nyilván betarthatatlan.

- Ha ez így van, miért fogadta el a törvényt a szlovák elit? Csak nem a soviniszta-magyarellenes szavazókért verseng minden párt?

- A nemzeti párt szavazótáborának visszahódítását nem így kellene elérni, ebben egyetértek. Paraszti ésszel: nem hiszem, hogy a logikátlan dolgok működnének - márpedig ez a törvény nagyon annak tűnik. Ha egy jogszabály betarthatatlan, akkor módosítani kell.

- Tehát az a magyar nemzetiségű szlovák állampolgár, akit ősszel majd több ezer euróra büntetnek anyanyelve miatt, ne fizesse be a bírságot, mert úgyis eltörlik a törvényt?

- Nem tudom elképzelni, hogy ha egy ápoló és betege magyarul beszél, s a szlovák orvos nem érti őket, akkor pénzbüntetést kell fizetniük. Lehetetlenség.



- Aligha van még két nép a térségben, melynek múltja ennyire összefonódna. Ön az Árva megyei Námesztóból származik, ahol az 1859-ben meghalt, a szlovák nemzeti ébredésben fontos szerepet játszó nyelvész, Martin Hamulják sírja található. Ő élete jelentős részét Budán töltötte a Helytartótanács tisztviselőjeként, jól ismerte a magyar kultúrát is.

- Így van. Gyerekként iskolába menet nagy költőnk, Pavol Országh Hviezdoslav háza mellett mentem el. Egyik híres versének a címe: Falucska. Mivel ő egy ideig magyarul is verselt, iskoláit is ezen a nyelven végezte, kettősségben élt. Ebben a versében felteszi a kérdést, hova is tartozik ő. Nekünk, szlovákoknak nagy dilemmánk, miként tekintsünk a magyar történelemre: elfogadjuk, hogy az a mi múltunk is egyben, vagy sem. Három éve a Slovak pubban pólókat készítettünk, a következő felirattal: "1100 éve király nélkül, mégis itt vagyunk". A múltunk furcsaságát tréfásan hirdető ruhadarab nagyon jól fogyott. Az államnélküliek maratonjában a zsidók mögött a második helyen állunk: ezer évig nekünk sem volt saját országunk.

- Ha ennyi a közös pont, miért félnek a szlovákok a magyaroktól? Szokás arra hivatkozni, hogy mindenről a politikusok tehetnek - ám ha a nemzeti kártya nem hozna szavazatokat, nyilván ki sem játszanák.

- Történelmi távlatban egy Slota nem számít, valóban mélyebb dolgokról van szó. Mi még nem tudtuk feldolgozni a Nagy-Magyarország időszakát. Árva megyében anno úgy tartották, hogy "elküldöd a szlovákot iskolába, magyarként jön vissza". Ez máig benne van a köztudatban. S bár nekünk Slotával van elszámolnivalónk, megvallom, a magyar politika szándékai a legtöbb szlováknak homályosak.

- Hogyhogy?

- Nekünk az a célunk, hogy megvédjük Szlovákiát, melynek függetlenségét csak nemrég sikerült kivívni. Épp ezért különös becsben tartjuk.

- Önök szerint területi revízióra készülünk?

- Sokakban él ez az aggodalom. És ebből az idegességből származik egy csomó politikai következmény. Magyarországon létezik például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, ami különösen érzékenyen érint minket. Gondoljon bele: ha Szlovákiában lenne egy "balatoni királyságért" mozgalom, ami Pribinára, a IX. században élt herceg dunántúli birtokaira hivatkozva követelné Magyarország egy részét, önök sem örülnének.

 
Megosztom:
cikk értékelése
/vilag/allamnelkuliek-maratonja-23645/
jelenlegi érték
szavazatok száma:
4

Kapcsolódó hozzászólások

További hozzászólások

Összesen 1 db -

Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
  1. #1
    szalzo
    2010.03.26. - 21:02
    Borzalmas, hogy a magyarországi sajtó még mindig nem fejezte be a félretájékoztatást nyelvtörvényügyben. Azt hiszem, ezzel okozzák a legnagyobb nehézségeket azoknak, akik a jogszabály – és annak hibái – valódi ismeretében próbálnak fellépni ellene.
    "a jövőben pénzbírsággal büntethető az a kisebbségi, aki anyanyelvét használja egy település hivatalában, ahol a magyarok aránya 20 százalék alatt van. Egy nyilvános rendezvénynek szlovák résztvevők hiányában is kétnyelvűnek kell lennie. A magyar nyelvű sajtóban szlovákul kell feltüntetni a településneveket." – mindhárom említett példa nemhogy csúsztatás, de tkp. semmi valóságalapja nincs. Először is: magánszemélyeket nem büntethetnek azért, mert anyanyelvükön beszélnek, sem hivatalban, sem máshol. Azokon a településeken is szabad használni a magyart, ahol nem éri el a 20%-ot a magyarok aránya, ha az illető hivatalnok beszél magyarul. Nyilvános rendezvényeknek csak a felvezető szövegét kell szlovákul is összefoglalni, egyébként minden további szöveg elhangozhat kizárólag magyarul. A sajtóban pedig egész nyugodtan lehet magyarul írni a helységneveket, ahogy ez történik is (aki veszi a fáradságot, és fellapoz egy szlovákiai magyar újságot, akár a neten is, saját szemével láthatja).
    Az ilyen félretájékoztatás mindenkinek árt. Gyengíti a nyelvtörvény ellen harcolók pozícióját, és elriasztja a magyarokat anyanyelvük használatától. Azt hiszem, ez a legkevésbé sincs összhangban az alapvető újságírói etikával és a nemzet szolgálatával.
    Szalay Zoltán
     
Új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
További hozzászólások

Összesen 1 db -

hirdetés

HETILAP

hirdetés