„A magánélet a múlt társadalmi normája. A személyiség jogainak védelme felett eljárt az idő" - mondta szokásos arroganciájával Mark Zuckerberg, a Facebook alapitója.

A 26 éves milliárdosnak nem ez az első lekezelő, kedélyeket borzoló megnyilvánulása. De a cég központjában, a kaliforniai Palo Altóban először dolgozik válságstáb azon, hogy Zuckerberg imázsán javítsanak. Nem véletlenül, a nemrégen megjelent életrajz, a The Accidental Billionaires (Véletlen milliárdosok) és az ebből készülő sötét tónusú filmvígjáték, a The Social Network (Társasági hálózat) lesújtó képet fest az ifjú milliárdosról. A magánélet mégsem annyira mellékes.

Zuckerberg pályája a XXI. század óriási sikertörténete, az általa létrehozott társasági honlap, a Facebook jelenleg 500 millió tagot számlál, Mark Zuckerberg jövedelmét 4 milliárd dollárra becslik, ő a legfiatalabb a milliárdosok klubjában.

A 2004-ben alapított Facebook, amely eredetileg az egyetemisták közötti kapcsolatteremtést szolgálta, forradalmasította a kommunikációt, a kapcsolatrendszert, arra alapozva, hogy a ma emberének igénye van a kitárulkozásra, az élmények megosztására. Olyan eszközt teremtett, amellyel az elfoglalt személy egyszerre tarthat fenn sok mindenkivel kapcsolatot, anélkül, hogy ezért túl sok erőfeszítést kellene tennie. Az internetes kommunikáció a nyelvet is teljesen megreformálta, hiszen senki sem fogalmaz kerek mondatokban, amikor a töredékes jelzés is elég.

A világbirodalommá vált Facebook mára felrúgta minden korábbi megszorítását, ma 13 éves kortól bárki feliratkozhat, és az információk nemcsak a barátokhoz, hanem a barátok barátaihoz, azaz mindenkihez eljuthatnak. A Facebook nemcsak a legnépszerűbb, de a legtöbbet támadott társasági honlap, jelenleg is több jogvédő csoport perli, amiért a személyi adatokkal visszaél, jogtalanul továbbítja őket. Magában a cégben sincs egyetértés a személyiségi jogok védelmének kezelésében, több munkatárs visszamenne az eredeti szigorú szabályokhoz, de a mára „örökös királyságot" kivívott Zuckerberg hallani sem akar erről.

A Facebook igazgatója úgy véli, hogy a cégnek pár éve lehet arra, hogy a legnagyobb profitot kitermelje, fel kell használnia tehát minden lehetőséget. A high-techet ezidáig nem szankcionáló törvénykezés lassan utoléri a jelenleg szabadon garázdálkodó internetes honlapokat. Előbb-utóbb büntetni fogják a honlapokon történt becsületsértést, verbális támadást, pornográfiát, pedofíliát, a személyiségi jogok megsértését.

A hirtelen fellobbanó Facebook-fiatalok pedig hányszor fogják megbánni később, hogy felelőtlenül kitárulkoztak, karrierjüket, későbbi kapcsolataikat tették kockára. Az amerikai cégek már mai is megnézik a Facebook-megnyilvánulásokat, mielőtt valakit alkalmaznának.

Az Amerikában nemrégen megjelent Zuckerberg-életrajz, Ben Mezrizh The Accidental Billionaires. The Founding of Facebook. A Tale of Sex, Money, Genius and Betrayal című könyve egy zavart, kegyetlen, hazudozó, szexmániás személyiség portréját rajzolja meg. Maga a Facebook ötlete is abból fakadt, hogy Zuckerberg, miután barátnője kirúgta, a Harvardra járó lányokat akarta figyelni az interneten. Illegálisan behatolt különböző honlapokra, összegyűjtötte a fotókat és életrajzokat, hogy azután külső alapján osztályozza őket.

Harminc perccel azután, hogy beindult a „Thefacebook", annyi fiú kereste fel, hogy a rendszer összeomlott. Zuckerberg és társa, Eduardo Saverin rögtön tudta, hogy sokkal nagyobb lehetőség van az ötletben, mint azt eredetileg gondolták.

A korai működtetést a Harvard két sztársportolója pénzelte, de amikor egyre népszerűbb lett az egyetemisták körében a társasági honlap, Zuckerberg, aki egyébként is féltékeny volt külsejükre, kizárta őket. 2008-ban a bíróság 65 millió dolláros kártérítést ítélt meg a kirekesztett evezősöknek.

A több mint különc Zuckerberg nem fejezte be az egyetemet, a kaliforniai Szilícium-völgybe költözött. Itt találkozott a Napster zenei kalózletöltő cég egyik alapítójával, Sean Parkerrel. Egy ideig ők ketten irányították a Facebookot, de a könyv szerint Zuckerberg alig dolgozott, állandóan nők után rohangált.

A már rengeteg pénzzel kiélhette vad szexuális vágyait az örökös kisebbségi érzéssel küszködő fiatalember. A céget elnökként rövidesen Sean Parker vezette. Parkert 2005-ben kokainbirtoklás miatt rövid időre letartóztatták, és ennek ürügyén kifúrták a cégből. 200 millió dollárért adta el részvényeit. Az azóta felállított igazgató tanács elnökeként Zuckerberg szinte korlátlan hatalommal rendelkezik.

A lesújtó képet adó könyvnél csak az októberben kibocsátandó film - ami egyenesen autistának ábrázolja Mark Zuckerberget - okozhat nagyobb kárt, akkor, amikor a leírtak vizuális élménnyé válnak. A világhírű amerikai színész, Kevin Spacey produkciójában David Fincher (Hetedik. Harcosok klubja, Zodiákusok, Benjamin Button különös élete) rendezésében készülő The Social Network két főszerepét Jesse Eisenberg (Zuckerberg) és a popsztár, Justin Timberlake (Parker) játssza majd.

Mark Zuckerberg múlt héten ünnepelte 26. születésnapját. Eredetileg a Bahamákon rendezett volna orgiát, helyette hivatalában dolgozott, konzultánsokat, PR-szakembereket alkalmazott, hogy a Facebook és az igazgató imázsát megváltoztatassák. Már megkezdődött a könyv támadása, a szerző ellehetetlenítése. Zuckerberg van annyira jó üzletember, hogy tudja, az amerikaiak - legalábbis egyelőre - nem szeretik a rossz fiúkat, könnyen elpártolhatnak egyre többet bírált cégétől.