A kormányzati nacionalista dühöngés abbamaradásánál többet remélnek a magyarok a négypárti - Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), Szabadság és Szolidaritás (SaS), Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), Híd-Most - kabinettől. A koalíciós alkudozások tapasztalata viszont, hogy a kisebbségekhez való viszony terén nem változott sem a KDH, sem az SDKÚ, amelyekkel az akkor még Bugár Béla vezette Magyar Koalíció Pártjának jó és rossz tapasztalatai egyaránt voltak a majd' nyolcévi közös kormányzás alatt.

Most Iveta Radičová lett a kormányfő, és nem Mikuláš Dzurinda - aki pedig ravaszabb és intrikusabb személyiség. (Dzurinda külügyminiszter lett.) A nagy talány a kisebbségi problémák iránt eddig nemigen érdeklődő SaS, mely a politikában járatlan képviselőket küldött a parlamentbe és a kormányba.

Kisebbségi érdekvédelem

Azt, hogy a magyar érdekek védelme a jövőben sem lesz egyszerű, jól szemléltetik a július 2-án történtek. A kormányprogram téziseinek elfogadása után már a program részleteiben kellett volna megállapodni, de egy magyar ügy miatt megszakították a tárgyalásokat. A Bugár Béla vezette Híd ugyanis, amely a kisebbségi és emberi jogokat felügyelő miniszterelnök-helyettest adta - Rudolf Chmel Híd-alelnök, az egykori Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete, a volt Dzurinda-kormány kulturális minisztere személyében -, ragaszkodott a poszt jogköreinek kibővítéséhez. Mert csak kirakatfunkció az, amikor a kormányfő-helyettes döntéséről még egy alacsonyabb rangú kormányhivatalnok is dönt, és főleg utóbbi adja hozzá a pénzt.

A Híd követelte, hogy a miniszterelnök-helyettes kapja meg a kulturális tárcától a regionális és a nemzetiségi kultúra osztályát, az oktatási tárcától pedig a nemzetiségi osztályt - a szétosztható pénzekkel együtt. A vita szerencsére jól zárult, Chmel megkapta a jogköröket és a pénzt. Ez azért is lényeges, mert tiszta minisztériumok lesznek, vagyis ugyanaz a párt adja a minisztert és az államtitkárt is. A kulturális tárcát a liberális SaS kapta, tehát a miniszter mellett nem lesz magyar államtitkár, aki beleszólhat a finanszírozásba, és hasonló a helyzet a keresztény unió vezette oktatásüggyel.

Kérdés, hogy a magyar-szlovák Híd-Most milyen mértékben tudja érvényesíteni a magyarság érdekeit. Eredetileg hét magyar és hét szlovák képviselője került a parlamentbe, de a kormány felállása után úgy alakult, hogy tíz magyar honatya lesz. A Hídtól kilenc, mert a kormányba került két szlovák képviselő (Rudolf Chmel és Ivan Svejna) helyére is magyarok léptek a pártlistáról. A tizedik magyar Somogyi Szilárd, aki az SaS listáján került be a parlamentbe.

Ugyanakkor remélhető, hogy a Hídtól a magyar érdekeket nem csak kilencen képviselik, hiszen például Ondrej Dostál a Fico-éra idején minden magyar ügy mellett kiállt. És végül: Bugár a parlament alelnökeként ismét meghatározó személyisége lehet a pozsonyi Tisztelt Háznak.

A négy koalíciós párt által elfogadott programtézisek közül nyolc érinti a magyar kisebbséget. Az egyik legfontosabb tézis szerint a kisebbségeket érintő törvényekből törlik az értelmetlen restrikciókat. Tehát ha a Ficóék által elfogadott nyelvtörvényből kiveszik a büntethetőséget - ezt a magyarok ellen találták ki -, akkor a törvény is értelmét veszíti, hiszen minek olyan jogszabály, amely nem szankcionál. Vagyis visszaállhat a 2006 előtti állapot, és senki sem fogja megbüntetni azt a falusi kultúrházat, amely csak magyarul hirdeti meg rendezvényeit.

Radicovának sem tetszik

A magyar kettős állampolgárságra adott szlovák választörvényből is törölni akarják azt a kitételt, amely szerint elveszti szlovák állampolgárságát az, aki felveszi a magyart. Ez ügyben sem volt most sima az egyeztetés, hiszen Robert Fico törvényét a parlamentben a kereszténydemokrata mozgalom megszavazta, s most kínos volt visszakozniuk.

A magyarországi törvény ugyanakkor az új kormányfőnek sem tetszik, ezért Radičováék még keresik azt a jogi megoldást, amellyel érvényteleníthetnék Szlovákia területén. Ami viszont még a 2006 előtti állapotokhoz képest is előrelépés: törvényt fogadnak el a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról. Eddig Ficóék kényükre-kedvükre osztottak pénzeket, az új jogszabály pedig meghatározza, hogy a költségvetés hány százalékát kell a kisebbségekre fordítani, s megszabja az elosztási mechanizmust is.

A Híd programjában szereplő átfogó kisebbségi törvény elfogadását azonban nem sikerült beemelni a kormányprogramba, mert a másik három párt nem mutatott rá hajlandóságot. Mellesleg ilyen törvényt a Magyar Koalíció Pártjának sem sikerült kiverekednie, amíg kormányon volt, és Csáky Pál volt a miniszterelnök-helyettes. De nemcsak Bugárék kényszerültek most engedményekre. A liberális SaS kampányjelszavai közé tartozott a regisztrált élettársi kapcsolat egyneműek közti bevezetése vagy "a marihuána dekriminalizálása", amin azt kell érteni, hogy a drog birtoklása kis mennyiségben ne legyen büntethető. Ezek éppúgy nem lesznek a kormányprogram részei, mint a kereszténydemokrata mozgalomnak a vatikáni szerződésekkel kapcsolatos követelései, amelyek miatt 2006-ban a párt kiugrott a Dzurinda-kormányból, és előre hozott választásokat kellett tartani.

Fico utolsó dobása

A Híd kapta az agrártárcát, s ide került a régiófejlesztés nagy része is, az uniós támogatásokkal egyetemben. A szintén nekik juttatott környezetvédelmi tárcát azért tartja fontosnak Bugár Béla, mert ez is jelentős EU-támogatások fölött rendelkezhet, és az sem mindegy, hogy az árvízi megelőzéssel kapcsolatban hol és milyen munkákat kezdhetnek el. Ezek a beruházások pedig - igaz, nem hosszú távra - új munkahelyeket jelentenek. 

A Fico-kormány ugyanakkor távozása előtt megszüntette ezt a minisztériumot, s a környezetvédelmet hozzácsapta az agrártárcához. Ezért Bugárék nem nevezték meg jelöltjüket a posztra, mert az új kormánynak ismét létre kell hoznia a tárcát. Ezért is került az agrárminisztériumhoz Csicsai Gábor mellett átmenetileg egy másik Híd párti államtitkár is, Martin Ruzinsky. Sokan azonban máris bírálják a Hídat, mert Ruzinsky személyében olyan ember lenne a miniszter, aki a zöld mozgalmak és szervezetek számára ismeretlen, ráadásul a Transpetrol állami vállalattól jött, ezért szerintük az olajipari lobbi érdekeit fogja képviselni.

A kormánytézisekben az is szerepel, hogy a koalíció azon utak kiépítését szorgalmazza, amelyeken a legkritikusabb a közlekedési helyzet. Több ilyen is van, de a Híd szerint ez a megfogalmazás azt is jelenti, hogy kiépül a déli, magyarok lakta területek számára előnyt jelentő gyorsforgalmi út, az R7-es. Állítólag megegyeztek abban is, hogy az új kőolajvezeték semmiképpen se a Csallóközön keresztül - Közép-Európa legnagyobb ivóvízkészletét veszélyeztetve - vezessen Ausztriába.

Rengeteg mindent kell majd megváltoztatni, amelyekkel Ficóék a magyarok életét akarták megkeseríteni, de nem is kell hozzájuk külön törvény, elég lesz egy-egy miniszteri rendelet. Ilyen például a földrajzi nevek használata a tankönyvekben. De azt látni kell, hogy az új kormány legsürgetőbb feladata a korrupció felszámolása mellett a gazdaság talpraállítása, az államháztartás rendbetétele, enélkül pedig a kisebbségi problémák megoldásának finanszírozása sem képzelhető el.

Ficóék költekezése a választások előtt kiürítette a kasszát, rekordmértékű külföldi adósságot és költségvetési hiányt hagytak hátra. Az év első hat hónapjában 2,4 milliárd euró hiányt halmoztak fel, ami példátlan az önálló Szlovákia történetében. Tavaly ilyenkor, a gázválság után, az autógyárak leállása ellenére a deficit csak 1,1 milliárdos volt. Az előrejelzések szerint idén az év végéig a hiány megközelítheti a négymilliárdot. Az új jobboldali koalíció takarékosabb államot és kiegyensúlyozott költségvetést akar, s ami jó hír a polgárok számára: nem tervezi az adóterhek növelését.