Egy kisebbségi kérdésekben is érzékeny demokrata számára elfogadható magyarázatot találni arra, mi szükség volt erre a lépésre épp most, embert próbáló feladat. A tátrai tigris mára igencsak kifulladt, gazdasági visszaesése igen jelentős. Ráadásul a gyakran pofozógépnek is használt felvidéki magyarokról sem mondható el, hogy túlságosan forrna bennük a nemzeti öntudat. Ők ugyanis nagyrészt a már meglévő nyelvi jogaikat sem használják. Ehelyett inkább önmagukkal, a napi gondokkal vannak elfoglalva. Marek Maďarič kultuszminiszter ennek ellenére a legfontosabb kérdésnek mégis a szlovák nyelv védelmét tartja. Mindezt ráadásul a kisebbségi nyelvhasználat kárára. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti képviselőinek meggyőződése, hogy a törvény sérti a kisebbségi nyelvhasználati jogokat. Szerintük összehangolt szlovák támadásról van szó a nemzeti kisebbség etnikai identitásának legérzékenyebb pontja, vagyis anyanyelvük ellen.

A lépés a nemzetközi porondon sem igazán védhető. Pavol Paška házelnök kénytelen összetrombitálni az EU-s országok és az Egyesült Államok nagyköveteit, levélben pedig magyar partnerének, Szili Katalinnak is indokol. Tavaly személyesen biztosította őt arról, hogy a készülő nyelvtörvény semmi esetre sem fogja megnyirbálni a kisebbségi jogokat. Eközben közeledik a hosszú ideje tervezett magyar-szlovák kormányfői találkozó is. Bajnai Gordon szerint azonban a törvény "súlyosan árt a szlovák-magyar kapcsolatoknak", és át kell gondolni, hogy mikor és milyen tartalommal érdemes megtartani a tervezett kormányfői találkozót.



Mi szükség van a felvidéki magyarokon elverni a port éppen most, e nehéz időkben? Miért kell jogszabályokkal büntetni, álmatlan éjszakákat okozni a csallóközi idős néninek azzal, hogy a pozsonyi kórházba kerülve esetleg nem tud majd szót érteni a személyzettel? Miért kell pluszmunkát adni a magyar iskolák tanárainak azzal, hogy már az osztálynaplókat is szlovákul kell vezetni? Nem beszélve a magyar kulturális rendezvények tolmácsolásáról, a kisebbségi sajtóban a földrajzi nevek használatát érintő rendelkezésekről.

Szocialista boszorkánykonyha

A nyelvtörvény szigorítása mögött az állhat, ahogy erre Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője is többször rámutatott, hogy a legerősebb kormánypárt, a Maďarič kultuszminisztert adó baloldali Smer igyekszik jobbról előzni koalíciós partnerét, a radikális SNS-t, hogy elhódítsa annak szavazóit. Jövőre jön a parlamenti választás. Ősszel mélyül a válság hatása, novemberben megyei önkormányzati választásokat tartanak, ezt követően jön a 2010-es költségvetés elfogadása. Jövő év január elsejével pedig érvényét veszti a kormánypártok közti koalíciós szerződés. Ezután már nehezen képzelhető el bármiféle összehangolt lépés Fico, Slota és Mečiar pártja között. Valamin tehát igenis változtatni kell a baloldalon, a szlovákiai szocialisták boszorkánykonyhájában.

Egy ilyen törvény számára a legjobb időzítés a nyári uborkaszezon. Az utolsó felmérések szerint a legkisebb kormánypárt, a Mečiar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) már képtelen átlépni a parlamenti küszöböt, a Slota vezette SNS viszont továbbra is stabil. A Smer egyetlen esélye tehát, hogy nemzeti húrokat pengetve próbál választókat szerezni a koalíciós partnertől. Maďarič a legmegfelelőbb személy erre a feladatra. A tehetséges politikus a menedzser típusú új nemzedék egyik megtestesítője, a Smer egyik koronahercege, aki a későbbiekben akár Fico utódaként is szóba jöhet. Kellően magyarellenes, ráadásul jól is kommunikál. Általában akkor jut szerephez, ha a miniszterelnök nyaka körül szorul a hurok.

A cél a hangulatkeltés

Az elfogadott törvény azzal, hogy feszültséget teremtett, teljesítette is feladatát. A cél nem volt más, mint a puszta hangulatkeltés. Hogy az ötezer euróig terjedő pénzbírságok miatt esetleg az Alkotmánybíróságon végzi, ahogy ezt az MKP képviselői már előre jelezték, Ficóék számára nem igazán érdekes. Az sem számít, hogy sok esetben zavaros, nem egyértelmű rendelkezései miatt a jogszabály gyakorlati alkalmazása eleve problematikus lehet (nem tudni például, mit takar valójában a "nyilvános érintkezés" fogalma, ahol az államnyelv használata kötelező).

A politikai pontok gyűjtése folytatódik. Juraj Horváth (Smer), a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke szerint a magyarországi politikusi reakciók egyértelműen arról tanúskodnak, hogy Magyarországon állandósult a választási kampány, melyben továbbra is a szlovák kártyával játszanak. "A Fidesz és a Jobbik között a magyar extrémista szavazatokért dúló politikai harc sikeresen biztosítja az állandó, egyre fokozódó radikális retorikát a magyar politikai palettán" - nyilatkozta július 1-jén a TASR hírügynökségnek.

Durván finomítottak

A kultuszminiszter továbbra is állítja, az államnyelvről szóló törvény "finomításának" egyetlen célja az, hogy a nyilvános érintkezésben az államnyelven mindenki kellő mennyiségű információhoz juthasson. Maďarič hangsúlyozza: "A lényeg, hogy ne legyenek diszkriminálva se a szlovákok, se a nemzeti kisebbségek, hogy ha meg szeretnének valamit tudni, ne kelljen a kisebbségek nyelvét elsajátítaniuk."

Szlovákia nem az egyetlen ország, ahol az államnyelv és annak védelme komoly érzelmeket váltott ki, és amelyeket, ha kellett, a politikusok is meglovagoltak. Ritkán adódik azonban, hogy Európában e kérdéseket baloldali politikusok vállalják fel. Szlovákia ilyen szempontból kivétel.

A szlovák nyelvtörvény nem a közösség egésze érdekében, hanem annak egy része ellen íródott. Ez pedig a felvidéki magyarság.




Néhány vitatott szabályozás

Minden nyilvános írásos közlést - legyen az plakát, információs tábla, múzeumi, illetve könyvtári katalógus, mozi, színház és más rendezvények programja - először államnyelven kell feltüntetni, és azután következhet a más nyelvű szöveg.

Az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg - bizonyos esetekben kivételt lehet tenni.

Szlovákul is fel kell tüntetni a helyneveket, pl. a magyar nyelvű sajtóban.

A "nyilvános érintkezések" - koszorúzások, gyűlések, szoboravatások, ünnepségek - szónokainak szlovákul is használniuk kell a szlovákiai helyneveket. Nem egyértelmű, mit kell tenni egy tanítási órán, szülői értekezleten, temetésen, esküvőn, kávéházi beszélgetésen. Kérdéses az is, hogyan kell írni szeptembertől a könyvekben a szlovákiai helyneveket - beleértve a szépirodalmi alkotásokat is.

Pénzbírsággal is lehet büntetni a hivatali kisebbségi nyelvhasználatot olyan településeken, ahol a kisebbség aránya húsz százalék alatt van, az ez ellen vétők akár ötezer eurós bírságot is kaphatnak.

Szlovák nyelvi vizsgát kell tenniük az államigazgatásban dolgozóknak, a tanároknak és az újságíróknak is.

A nemzetiségi iskolákban mindennemű dokumentációt államnyelven is vezetni kell.

Azokon a településeken, ahol a magyarság nem haladja meg a 20 százalékot, az egészségügyi és szociális intézményekben a személyzet csak szlovák nyelven kommunikálhat a betegekkel.