Csakhogy a magasabb fizetés igazságosságával ott van baj, hogy ha a munkahely méri is a munka szellemi-fizikai nehézségét, felelősségét, a munkakörülményeket, a képesség megszerzésére fordított befektetést, áldozatvállalást, a piaci szemlélet a munka hasznosságának kérdésében olyan anomáliát okoz, hogy mondjuk egy hivatásának élő agysebész kevesebbet keres, mint egy jól menő kütyüket gyártó vállalat középvezetője. És itt lenne véleményem lényege, hogy a piacnak az állammal és a civil szférával együtt kell működnie. Az állami gazdaságpolitikának pedig része kell legyen egy kiegyensúlyozó adórendszer, amely a gyengék felemelkedését, egy széles középosztály kialakítását célozná, és a valóban magas jövedelmekhez rendelt adókulcsok révén - nem ,,szolidaritási", hanem közteher-viselési elven - a közszolgáltatások jó színvonalát garantálná. Kormányunk eddigi számos ,,nonkonform" intézkedése (felsorolhatatlan) valóban a fenti emberséges, jó célt szolgálta, az egykulcsos adó itt az egyetlen kivétel. Az okot és a szándékot megértve sem vagyok támogatója. A luxuscikkek áfaemelését a fenti elven viszont hasznosnak tartanám.

Dobos Zsolt, Miskolc