Alkotmányunk a hadiállapot és háborús veszély esetén a rendkívüli állapot, szükséghelyzet ("az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség") esetén szükségállapot kihirdetését teszi lehetővé. A szaknyelv mégis makacs: a laikus számára talán elsőre nem érzékelhetőek a különbségek érvényesség és hatályosság, hatáskör és illetékesség között, a szavak csengése alapján mégse dönthetünk, hiszen egészen mást jelentenek e kifejezések. Kellő érzékkel persze a jogi nyelv meg tudja őrizni szabatosságát anélkül is, hogy bikkfanyelvvé váljon. Ami viszont az 1981-es lengyelországi helyzetet illeti, ott a korabeli magyar tájékoztatás politika tudatosan finomította a hadiállapotot szükségállapottá. Jaruzelski ugyanis hadiállapotot vezetett be, mivel az akkori lengyel alkotmány csak ezt a minősített időszakot ismerte, így a tábornok csak ezzel élhetett (vissza). Az eredeti kifejezésért folytatott nyelvi harc egyetlen szóval kifejezésre juttatja az akkori helyzet törvénytelenségét és abszurditását. Nyilván nem volt háború, mégis a hadiállapotra szabott rendelkezéseket alkalmazták.

Schanda Balázs alkotmányjogász