Egy sajnálatos hibára azonban szeretném felhívni a figyelmet. Már év közben is jelent meg írás a lapban a Veszprém kézilabdacsapatának tragikus és egyben dicsőséges történetéről. Sajnos ott is hibásan. A cikk hosszan ecseteli a kézilabdacsapat menetelését, Marian Cozma halála után.

"végigszurkolta az ország, s láthatta, ahogy a Leónt otthon is, a francia Montpellier-t pedig oda-vissza elverve a nyolcaddöntőbe jutott a csapat."

Sajnos ez az állítás így nem igaz, hiszen a Veszprém utolsó hazai mérkőzését a Montpellier ellen elveszítette 22-23 arányban, a saját csarnokában. Véleményem szerint ennek dramaturgiai jelentősége is van, hiszen a tragédia után százhúsz százalékon teljesített a csapat, és amikor már biztos továbbjutóként hazai környezetben fogadta francia ellenfelét, kiütközött az előző hetek gigászi küzdelméből fakadó fáradtság. A hazai közönség gálamérkőzésre készült, és félő volt, hogy nehezen fogja feldolgozni kedvencei hazai vereségét. Nem így történt! A nézők megértették, a veszprémi fiúk energiájuk utolsó morzsáit mozgósították, és ez most "csak" egy kis arányú vereségre volt elég. Így még nem ünnepeltek csapatot vereség után, mint az MKB Veszprémet a Montpellier ellen. Ezzel a szurkolók is jelesre vizsgáztak.

Fauszt András