Cikkét olvasván nem tudunk szabadulni a gondolattól: a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője azért emleget katasztrófát és kiábrándultságot, hogy előre felkészítse az országot egy esetleges kormányváltás utáni sikertelenségre.

Ehelyütt is megnyugtatjuk Szájer Józsefet: Magyarország egyáltalán nincs kilátástalan helyzetben. A gazdasági válságkezelés keretében hozott intézkedések valóban áldozatvállalást követelnek a társadalom nagy részétől. E politika helyességét visszaigazolták a magyar gazdaság számára létfontosságú piacok, befektetők, nemzetközi pénzügyi szervezetek, amelyek azt jósolják: hazánk lehet a válság után az egyik legsikeresebb EU-tagország, éppen azért, mert meghozta ezeket az áldozatokat, és azokat nem terhelte rá a jövő nemzedékekre.

A magyar államháztartás hiánya ma az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. A Bank of America- Merrill Lynch befektetési csoport londoni részlege tavaly ősszel úgy vélekedett, hogy Magyarország költségvetési szempontból a világ élvonalában lehet 2010-re. Hacsak, tegyük hozzá, egy esetleges kormányváltás következtében - a Fidesz felelőtlen ígéreteinek beváltása nyomán - nem dagad két- vagy többszörösére a deficit, amely aláásná a Magyarország iránti növekvő bizalmat, és valóban katasztrofális következményekkel járna.

Hamis a cikkíró azon állítása is, miszerint "a csatlakozás óta regnáló szocialista kormányoknak nem sikerült az ország felzárkóztatása". Az Eurostat tavaly decemberi adatai szerint az egy főre jutó GDP Magyarországon 2009-ben az EU-átlag 64 százaléka volt, 2002-ben pedig az EU-25-ök (15 tagállam és 10 csatlakozó ország) átlagának 58,1 százaléka.

Nem állja meg a helyét Szájer József másik állítása sem, miszerint "a magyar társadalom egyre inkább kiábrándul az Európai Unióból". Az Eurobarométer friss közvélemény-kutatási eredménye szerint: "2009 őszére Magyarországon... 53%-ra nőtt azok aránya, akik megbíznak az EU-ban. Az EU-ba vetett bizalom hazánkban meghaladta azt a szintet, amelyet az összes tagország átlagában mutatott ki az Eurobarométer." A bizalom feltehetően azért nőtt az EU iránt, mert Magyarország számára komoly segítséget jelentettek az EU-források a válság negatív hatásainak a csökkentésében. Ha Szájer aggódik amiatt, hogy a magyar társadalomnak nincs pontos és megbízható képe arról, hogy az EU-tagság milyen előnyökkel jár az ország számára, akkor először a saját portája előtt söpörjön. A Fidesz képviselői, akik 2004 májusa óta éppúgy ott ülnek az Európai Parlamentben, mint a magyar szocialisták, sokat tehettek volna azért, hogy a magyar polgárok jobban megismerjék az uniós döntéshozatalt, a magyar érdekképviselet sikereit. Ehelyett a baloldali magyar kormányok lejáratására törekedtek, úgynevezett "magyar ügyekkel" traktálták képviselőtársaikat.

Szájer József téved, a magyar közigazgatás sem hullott szét. De könnyen széthullhat, ha a Fidesz beváltja a fenyegetéseit, és egy esetleges kormányváltás után tisztogatásba kezd. A közigazgatás normális működését a számonkéréssel való folyamatos riogatás veszélyezteti.

A kormányt mulasztásokkal vádoló Szájer pontosan tudja: az Országgyűlés négypárti EU-elnökségi munkacsoportja folyamatos tájékoztatást kapott és kap a felkészülésről. A szervezeti és tartalmi kérdésekről, a magyar EU-elnökség előtt álló feladatokról és az elnökségi prioritásokról is állandó egyeztetés zajlott, és e kérdésekben a pártok között egyetértés van. A parlamenti pártok fóruma részese volt az elnökségi stáb kiválasztási módjáról szóló döntésnek is. Pontosan tudják, hogy az elnökségi stáb gerincét alkotó köztisztviselők évek óta EU-s ügyekkel foglalkoznak, pártoktól független, elismert szakemberek, akiknek a képzése is a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően történik. Ha a Fidesz az ő leváltásukra készül röviddel az elnökség kezdete előtt, valóban kockáztatja a magyar elnökség sikerét. Ez esetben azonban hiába szeretné már most a "csatlakozás óta regnáló" kormányokra hárítani a felelősséget, az a saját hibája, sikertelensége lesz.

A Fidesz által az elmúlt hat évben az Európai Parlamentben képviselt, a politikai ellenfél legyőzésére törekvő politizálás nem jellemezheti a magyar EUelnökséget, amelynek elsődleges feladata a 27 tagállam érdekeinek harmonizálása. A jó elnökséget az együttműködés, a mindenki érdekeit figyelembe vevő megállapodások létrehozása jellemzik. Magyarországnak az az érdeke, hogy a 2011-ben kezdődő EU-elnökség sikeres legyen. Olyan össznemzeti ügy, amely valóban fölötte áll a pártérdekeknek.

Göncz Kinga az MSZP EP-képviselője
Tabajdi Csaba az MSZP EP-képviselője, delegációvezető