Biztosítást kötni természetesen ajánlatos, de a katasztrófák számnövekedésének okai egészen másutt keresendők. A München Viszontbiztosító munkatársai a legutóbbi geológiai világkongresszuson tartott előadásukban a katasztrófák számnövekedésének okait a következőképpen rangsorolták: 1. népességnövekedés, 2. életszínvonal-emelkedés, 3. az emberek egyre inkább sűrűn lakott településeken laknak, és itt halmozódnak fel az értékek is, 4. a települések és az ipar egyre inkább elfoglalja az egyébként természeti veszélyeknek különösen kitett területeket, 5. a modern társadalom egyre inkább sérülékeny, azaz egyre érzékenyebb a természeti veszélyekre, 6. növekvő biztosítási gyakoriság, 7. a környezeti feltételek változása.

A környezeti változást mint okot tehát hat másik, nála fontosabb előzi meg. Érdekes, hogy ezek közül egy sem természettudományi, hanem mind emberi ("társadalomtudományi") eredetű. Ha végigtekintünk ezeken, akkor magunk is meggyőződhetünk arról, hogy a katasztrófák számának és nagyságának növekedését túlnyomórészt maga az ember okozza. A legfontosabb két tényező - a Föld Bolygó Nemzetközi Éve (2007-2009) megállapításai szerint is - végeredményben a következő: 1. a Föld túlnépesedése (a világ szegényebbik felén), 2. a túlfogyasztás (a világ gazdagabbik felén). A klímaváltozásra való hivatkozás helyett jobban kellene tisztelni a természetet. Földrengésveszélyes helyekre például nem lenne szabad nagyvárosokat építeni, és az ártereket nem lenne szabad beépíteni.

Szarka László,
a földtudomány (MTA) doktora