A sokféle, divatos aerobik óra kipróbálása után igazi felüdülés visszatérni az alapokhoz. A tánchoz. Azon belül is a klasszikus baletton és autentikus néptáncos képzésen nevelkedett oktatókhoz. Hihetetlenül más mozgást képesek tanítani azok, akik kicsi gyerekkoruk óta azt tanulták, hogyan járjanak, lépjenek, létezzenek. Akiknek a vérébe ivódott, hogyan mozduljanak ritmusra, miként tegyék képessé a testüket arra, hogy a nehéz mozdulataik is lágyságot, harmóniát, könnyedséget és eleganciát sugalljanak.

Ilyen oktatóra persze nem könnyű rábukkanni. Valamiért nem olyan felkapottak (nem is olyan harsányak), mint a hangos tuc-tuc zenére, gyilkos tempóban elsősorban a szimpla megizzasztásunkra törekvő aerobik-trénerek. Ha mégis találunk ilyen szelíd művészlelket, vegyük komolyan az óráit, kövessük odaadóan az útmutatásait, próbáljuk utánozni valamennyi mozdulatát - és hetek múltán nyugodtan áruljuk el minden barátnőknek, mitől váltunk olyan kiegyensúlyozottá.

A balett-táncosnők közül a hatéves kora óta táncoló, az Állami Balett Intézetben majd a Magyar Táncművészeti Főiskolán csiszolódott Rovenszky Réka egyike azoknak, akihez akár csoportos foglalkozásra, akár páros, vagy egyéni órára is beiratkozhatunk. Órarendje és a foglalkozások helyszíne elég összetett, a legjobb, ha megnézzük a 2005-ben még a Közép-Európa Táncszínházban fellépő művésznő honlapját (www.tancora.hu). Mi a táncfoglalkozásokra szakosodott Roxy Stúdiót, és a hétfő esti, közel 90 perces (!) csoportos foglalkozást választottuk.

A Stúdió recepciójánál valamelyik értékes tárgyunkért cserébe öltözőszekrény kulcsot kaphatunk, s mivel a cipőváltás kötelező és a kabát is útban lenne, ezt még azok is használják, akik később a szűkös öltöző zuhanyzóját kihagyják. Ezt követően az 5-ös táncterem előtt várakozunk. A többiek már szeptember óra rendszeres látogatói Réka táncfoglalkozásának, úgyhogy ők barátként csacsognak, üdvözlik egymást. A tanárnő - a maga huszonvalahány évével - egy másik széken kucorog. Kedves lány, aki e szituációban is őrzi a távolságot, ami egyébként örvendetes. Sokan nem kedvelik a túlzottan haverkodó hangot, a foglalkozásokon könnyen lazaságokhoz, túlzott engedékenységhez vezet.

Csupán pár szót váltunk, aztán már vonulunk is be a hosszanti oldala mentén talpig tükörrel borított parkettás táncterembe. Jó látni végre egy termet, amelyet úgy képeztek ki, ahogyan kell. Megfelelő fűtéssel, szellőzéssel és elegendő beépített paddal. Így a padlóra semmi nem kerül. Ez jó, hiszen a lépéskombinációk során akár veszélyes is lehetne (túl azon, hogy nem esztétikus) a földön kupacokban álló táska, törülköző, vizes flakon, mobiltelefon.

Azaz a hely méltó a balettos táncórához.

Réka talpig feketében. A harisnyájára combközépig szoknya lóg, fent is több réteget visel, már a járását nézni is öröm. Középre áll, keveset magyaráz, inkább mindent bemutat. Először zene nélkül, aztán muzsikára, együtt végezzük az adott mozdulatot. (Felüdítő, hogy ismeretlen, ritmusában kifejezetten a gyakorlathoz választott zene szól.) Majd újabb elemet veszünk elő, amelyhez újabb zenei aláfestés illeszkedik. De kicsit előreszaladtam, mert természetesen bemelegítéssel kezdünk. Fejmozdulatokkal, törzshullámmal, vállkörzéssel. Nyolcan vagyunk hallgatók, és pont annyi a tér körülöttünk amennyi kell. Nem ütközünk össze, látjuk magunkat a tükörben, és jól megfigyelhetjük a táncpedagógusunkat is hátulról, illetve a tükörképét szemben.

Mivel a zene meglehetősen halkan szól, mindenki elmélyülten mozog. Nincs dumálás, nincs nevetgélés, beszűkül a világ. Amelybe nem fér más, csak a tudatos testmozgás. Mindenki elmélyülten figyel befelé. E tekintetben a hangulat hasonlít a jógázáshoz, persze a mozdulatok és a kifejezések is eltérőek. Értelemszerűen viszonylag sűrűn hangzik el a plié (hajlítani) szócska, de egyéb szakkifejezéssel nem dobálódzik Réka. Jól is teszi, mert amikor később egy átlóban végzendő sorgyakorlatban sasszét kér, kénytelen bemutatni, mert senki nem meri magától elkezdeni, pedig sasszé-szökkenést mindenki végzett már gyerekkorában.

Lábemeléseket és lendítéseket végzünk, hajlított terpeszállásban lépkedünk, spiccet és lábfejet dolgoztatunk - úgy ötven percen keresztül. Leírni szabatosan bonyolult lenne. Már csak azért is, mert a kar mozdulatai tovább nehezítenék mindezt. Sokszor van csípőn a kéz, de a vállak átölelése is bevett, illetve a fordulatoknál a karok széttárása vagy test mellett vezetése.

Kár, hogy a klasszikus balett nem kötelező tantárgy az iskolában. Ha így lenne, sokkal több jó tartású, szép mozgású, testét és önmagát megbecsülő ember járna közöttünk. De ne csüggedjünk, sosem késő elkezdeni.

A gyakorlatok önmagukban is 8-12-16 ütemes mozdulatsorok, legalább nyolcszor ismételjük őket. Többször hangzik el az is, hogy a múltkor gyakorolthoz tegyük hozzá még ezt, vagy azt. Ezzel az újonc meg is lenne lőve, de mivel nagyon bonyolult, lehetetlen tánclépést, mozdulatot nem végzünk, és előtte részekre bontva amúgy is átismételjük, végül is nincs baj. Itt minden fel van építve, nem úgy, mint egyes aerobik órákon, amelyet (igaz a ritmus és az oxigénhiányos állapot miatt is) képtelenség leutánozni.

Az elvégzettek akkor nyernek végső értelmet, amikor az első óra vége felé sorgyakorlatokat végzünk. Először libasorban - és persze a tánctanár vizsla szeme láttára - szökkenünk, sasszézunk, a folytatásban pedig a korábbi elemeket kell összekötni 2-3 fős csoportokban haladva keresztbe a termen. Mintha egy kisebb tánckarban lépnénk föl. Nagy figyelmet igényel, és persze le kell küzdje az ember a szorongását is, hogy esetleg ügyetlenkedni fog, vagy nem sikerül megjegyeznie mindent. De a cél feltehetően épp a gátlások lebontása és a tudatos testvezetésre való ösztönzés.

Ezzel a táncos lépéseknek vége is. A hátralévő időben hanyattfekvésben és oldalon fekvésben végzünk erősítést. Igen hosszú gyakorlatsort ismételgetünk - belül fogcsikorgatva, kifelé mintha színpadon lennénk. A különös kar- és lábtartások miatt nehéz, de szórakoztató a dolog, kivéve, amikor az oldalon fekvésben úgy érezzük, mindjárt leszakad a lábunk.

Ez a tíz perc bármelyik fitnesz foglalkozásnak díszére válna.

Végezetül - hasonló időtartamban - izmokat nyújtunk ülésben, térdelésben, hanyattfekvésben. Élettanilag alapvető, nehogy a megdolgoztatott izmok miatt beszűküljenek az ízületek, és jó a másnapi izomláz leszerelésére is. Arról nem beszélve, hogy a végképp lehalkított zene mellett rendkívül pihentető. Soha rosszabb edzést!

Élmény: 5
Nehézség: 4 (az ötös skálán)

(Roxy Stúdió, Budapest, XIII. kerület, Tátra utca 4., a termeket általában bérlik az oktatók, a belépőt - Rovenszky Réka esetében is - az edzőnél kell váltani. A csoportos táncjegy ára 1400 Ft, az egyéni óra 3000 Ft. Öltöző, zuhany ingyenes.)

Miért jó?

A csak nők körében végzett mozgás közben könnyen feloldódnak a gátlások. A szép és helyes mozgás könnyen ragad az emberre. A visszafogott, kifejezetten az adott mozdulathoz választott zenére végzett gyakorlatok során megtanulhatjuk, hogyan figyeljünk a legapróbb részletekre. A balett elemeket tartalmazó gyakorlatok növelik a koordinációs képességet, az önfegyelmet. Alaposan igénybe veszi a lábfej, boka, vádli és comb izmait, de az egyenes tartás és billenés megakadályozása révén lényegében az egész izomzatot. Hozzájárul az ízületek tágításához, az izmokat nyújtásához, egyszersmind erősíti is azokat. A 80-90 perces edzés során a pulzus végig középmagas tartományban mozog, nincs oxigénhiányos állapot, de a kalóriaégetés és az izzadás jelentős. A szép és tudatos testmozgás komoly örömforrás. És persze remek alakformáló.